Csont nélkül...csak egyszerűen: Csíráztatás

Kezdem azzal, hogy nem új keletű dolog

ez a csírafogyasztás mifelénk, nagyon

szeretjük őket, kedvenceink is vannak.

Legfőképpen szendvicsekben, azok tetején,
salátákban, vagy hidegtálakon találhatóak

meg olykor...már, ha éppen lehet kapni

ott, ahová megyek.

😂

Ezért szántam rá magam, hogy itthon

próbáljam megtermelni őket, egyébiránt

lényegesen olcsóbb mulatság a boltinál.

A csíráztatás kényes dolog, főleg, ha a

legelején negatív történésekbe botlunk, ami

el is veheti a kedvünket a továbbiaktól, éppen

ezért elég sok írást és videót néztem meg ezzel

kapcsolatban olyan emberektől, akik nem ma

kezdték az ipart...mármint a termesztést.😉

Ha pár dolgot betartunk (mondjuk azokat szigorúan),

akkor nagy valószínűség szerint egy héten belül

friss csíráink lesznek és lehet örülni az eredménynek,

valamint kezdeni az újabb adagok termesztését.

A csírák áldásos hatása ősidők óta jól ismert.
Vannak közöttük lágy, markáns, pikáns és kifejezetten csípős ízűek is.
Magas a vitamintartalmuk, jelentős az aminosav-,
az enzim-, az antioxidáns- és az ásványi anyag tartalmuk,
és ezáltal fontos, értékes – és nem utolsó sorban finom –
tápanyagforrást jelentenek.
Ez különösen a téli hónapokban igen fontos.
A csírák magas tápértékű, teljes egészében emészthető
élelmiszerek, amelyek azonnali energiát biztosítanak a szervezet számára.
Rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulhatunk egészségünk fenntartásához.

Beszerezni: nem érdemes kockáztatni azzal, hogy ismeretlen eredetű magokat szerzünk be -nem is ehető mindegyik-, szerezzük be olyan helyről, ahol garantált a minőség. Jelen esetben az egyik legnagyobb miskolci gyógynövény szaküzletben vettem meg a magokat (csíráztató edényeket is lehet itt kapni, természetesen...és sok minden csodát IS😀), úgyhogy ez a része rendben is volt/van/lesz.

Mosni: a magokat felhasználás előtt érdemes leöblíteni, erre a célra a sűrű szövésű, műanyag kis szűrő igen kiváló, ebből biztosan nem potyognak ki a magok...legalábbis ezt javasolja pár fórum, szerintem viszont felesleges, egyrészt azért, mert a magok a szűrőre tapadnak vizesen és így nagyon nehéz bánni velük, másrészt úgyis mennek ázni egy éjszakára.

Áztatni: öblítés után (ha volt ilyen) több-kevesebb időre mindegyik magot be kell áztatni, ezzel elősegítjük, hogy gyorsabban induljon meg a fejlődésük. Áztatni elég egy kis pohárkába, akkorába, amekkorába kényelmesen elfér, ha nagyjából a kétszeresére duzzad majd. Tehát pohárkák, ebbe kanalazom a magokat, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi jó bőven ellepi, átkeverem kicsit, majd a túlnyomó többsége aludni megy éjszakára, 10-12 órára...csak mert pl. a zsázsának elég 2-3 perc. Mindegyik zacskón fel van tüntetve többek között az áztatási idő is.

Vagyis aludni én megyek, a magok életre kelnek eközben, mert amikor reggel rájuk pillantok, a nagy része már megpattant. Élni akarnak.😊

A tálba kerülő magok mennyiségéről később írok majd, jelenleg 1-1 teáskanálnyi a mennyiség.

Csíráztatni, tálat elhelyezni: tehát egy éjszakányi kinek pihenő, kinek munka után a magokat külön-külön a lyukacsos tálkákba öntöm, alaposan átöblítem (úgy, ahogy láttam😉) -egy nagyobb átmérőjű, mélyebb tálba vizet engedek és a lyukacsos tálakat félig merítem benne. A magok átöblítődnek, de nem fognak kiperegni és nem kell plusz szűrő sem. Az öblítést naponta kétszer érdemes megismételni, reggel és este (megelőzendő ezzel a penészedés), ez pedig egy kis idő múlva szinte rituálévá is válik. Jó látni, ahogy életre kelnek a magocskák.

A csíráztató tálról: négy részből áll (az enyém), az alsó teli színű arra szolgál, hogy felfogja a magokról, majd csírákról lecsepegő vizet, ezzel meggátolva, hogy penészedjen. A két középső szint átlátszó, a felső szintén teli színű, aminek van valamennyi jelentősége, mégpedig az, hogy az első napokban ne érje annyi közvetlen fény. Ez természetesen úgyis kivédhető, hogy a csíráztató tálunkra egy tányért teszünk, de így nagyobb a veszélye, hogy a magok, vagy a csíra bepenészedik, mert nem kapnak levegőt, a víz pedig nem tud elpárologni.

A tálat érdemes olyan, pl. ablakpárkányba elhelyezni, ahol nem éri közvetlen napfény, de világos van, valamint a helység ne legyen se túl hideg, se túl meleg (18-20-22 fok éppen jó).

A csírázás folyamata a 3 naptól az akár 1-2 hétig is eltarthat, függően attól, hogy mit vetettünk (állítólag a búzafűnek akár egy hónap is kellhet).
Sötét helyen a csírák világos színűek és B2 vitaminban gazdagok, míg világos helyen zöldek és C vitaminban gazdagok lesznek...egy kis okosság.

Felhasználni, tárolni: van, amit főzni kell/érdemes (ilyen pl. a mungóbabcsíra, könnyebben emészthető így...ezt én is így használom fel), a nagy részét viszont nyersen fogyasztjuk, hiszen úgy finomak, úgy tartalmazzák a legtöbb tápanyagot. Az pedig, hogy maggal, mag nélkül, gyökerével, vagy anélkül kerül a tányérunkra, azt mindenki maga eldönti, kikísérletezi, kóstolja, eszi, mindenhogy finomak.😊

A hüvelyes csírákat (csicseriborsó, mungóbab, zöldborsó, lencse stb.) csak hőkezelés után, 10-15 perc főzés vagy sütés után fogyasszuk! Nyersen egyáltalán nem vagy nehezen emészthető fehérjéket tartalmaznak...újabb okosság.

Amint learattuk a munkánk ~~gyümölcsét~~ zöldségét, a csírákat átmossuk, centrifugában a vizet kitekerjük belőlük, majd jól záródó edényben mehetnek a hűtőbe és mire ezek elfogynak, addig mi nagyon ügyesen már a következő adagot is takaríthatjuk befelé.

Melyik csíra mire jó?

Van -többek között- egy oldal, ahol részletesen leírják pár csíra jellemzőjét, azt, hogy mit tartalmaz, mire jó, az oldal itt található, én pedig egy részét ide bemásolom.

Lencse, borsó, babfélék csírája

● azt mondják a babfélékre, „jó a szívnek”, kitisztítja a vérből a LDL-t (rossz koleszterin)
● nagyon magas a rosttartalmuk, csökkentik a vérnyomást
● csodálatos inzulinszabályozók, fokozatosan változtatják az inzulin szintjét, nem szorulnak a test inzulinjára
● a bennük lévő ligázok és proteázinhibitorok erős rákblokkoló anyagok
● a ligázok támadják a mell- és vastagbélrákot
● a proteázok (proteázinhibitorok) megelőzik a normális sejtek rákossá alakulását
● komplex cukrot tartalmaznak, amiket a vastagbél-baktériumok megtámadnak, gázt fejlesztenek (a hüvelyesek rendszeres fogyasztói hozzászoktak)
● a zöldborsócsírának szerepe van a vakbélgyulladás előfordulási valószínűségének csökkentésében

Magas vastartalmuk segíti a vérképzést.

Vöröshere csíra

● tartalmazza az összes nyomelemet, ami a mirigyek működéséhez és normális funkciójához elengedhetetlen
● jótékony hatású epe-, máj-, és cukorbetegeknek
● ízületi és reumás bántalmak csillapítására is ajánlják
● erősít, táplál és tisztítja a vért
● nyugtatja az idegrendszert és a gyomrot
● görcsoldó, nyálkaoldó
● gyulladáscsökkentő
● torok- és gyomorrák gyógyszereként ismerték a XIX. század orvosi könyveiben
● magas ásványianyag-tartalma miatt termékenységfokozó
● energetizál

Kalcium- és L -borostyánkősav-tartalma közelíti a lucernacsíráét.

Retekcsíra

● természetes antibiotikum
● több hőt termel, mint a kifejlett retek, elősegíti a felesleges nyálka eltávolítását, tisztító folyamatot indít el
● kiüríti a bélférgeket
● tisztítja a légzőszerveket, a nyálkahártyát, ezzel gyógyítja a megfázást, homlok-, orrmelléküreg-dugulást, a lassan elhúzódó asztmát
● pakolást is lehet készíteni, csökkenti a reumás fájdalmakat (összeturmixolt csírát liszttel elkeverni)
● készíthetünk lábfürdőt
● enyhíti a fejben a vértolulást
● a bélflóra szereti a retek anyagait, rothadásgátló és antiszeptikus hatású
● kis mennyiségben étvágygerjesztő
● hatásos vizelethajtó, erősítő
● húgyvezeték-, húgyhólyag-, vese- és májtisztító
● segít egyes epekövek eltávolításában, beleértve az epehomokot is
● magas foszfortartalmú vegyületei tisztítják, szépítik a bőrt, elmulasztják a pattanásokat

Mustárcsíra

● gyógyhatása hasonló a retekcsíráéhoz
● epe- és májbántalmakra
● emésztési panaszok, székrekedés, felfúvódás ellen
● jó hatású isiásznál, bőrkiütéseknél
● serkentő, stimuláló
● oldja az izomfájdalmakat, élénkíti a keringést
● stimulálja az izzadást, ami lázcsökkentéshez, a megfázás, influenza gyógyulásához vezet
● mellkasi fájdalom, váladékozás, hörghurut gyógyítható vele
● tisztítja a vért, megszünteti a bőrkiütéseket
● a retekcsírához hasonlóan borogatásra is használható

Miskulanciacsíra

Lucerna-, vöröshere- és retekcsírát tartalmaz.
Lucernát, vörösherét elsősorban a vérképzőrendszer, retekcsírát az emésztőrendszer segítésére.

Vöröshagymacsíra

● olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek támogatják az alapvető sejtnövekedést
● természetes antibiotikum, kitisztítja a véráramot, májat, pusztítja a kártevő egysejtűeket
● minden penészedésnek, gombásodásnak ellenáll
● gazdag klorofillban, megújítja a vért
● nyálkaoldó allicin tartalmának köszönhetően gyógyítja a közönséges náthát
● nyálkaürítésre készteti a tüdőt
● antiszeptikus, vírusölő, gombaölő, élősködőölő, protoozon (véglény) -ölő, mikrobaölő és izzasztó hatású
● a legszélesebb spektrummal rendelkezik minden ismert mikrobaölő hatású anyag közül
● pozitív környezetet biztosít a hasznos baktériumoknak, miközben kiűzi a kórokozókat a belekből
● gyomor-, bélproblémáknál ajánlják

Jótékony hatása van reumás megbetegedéseknél.

És akkor jöjjenek az én picikéim.

0. nap, este:

a magokat beáztatom egy éjszakára, kivételt képez

a zsázsa, ennek -mint írtam- elég pár perc, ez már

megy is az edénybe, a többiek handicap-pel indulnak.

Nagy az izgalom!😀