Tojásos, tonhalas pástétom

 

Hozzávalók:

-5 db tojás (6 db lett volna, de egyet sikerült megennem🙈)

-2 db 160 gr-os olívaolajban eltett tonhal konzerv (6 db tojással is ennyi)

-5 nagyobb savanyú uborka 

-5 púpos ek majonéz

-só

-frissen darált fekete bors 

 

A tojásokat 10 percesre megfőzöm,

hideg vízben kihűtöm és folyó víz alatt

megfosztom a burkolatuktól

(így tökéletesen lejön a héja).

 

Ezeket nagyobb tálban krumplinyomóval

összetöröm (viszonylag durvára), majd

hozzákeverem a tonhalat az olajával

együtt, az apróra összevágott uborkát, a

majonézt, sózom, borsozom (kóstolok)

és lehet is az asztalra tenni.

Hozzá leginkább pirítós illik, de ki, mivel

szereti, azzal fogyassza.

Nagyon finom és egészséges.

Zöldséges karfiolleves

...az egyszerűség és a gyorsaság jegyében 

Most már tényleg elérkezett a sűrű,

krémes, melengető ételek, ezen belül is

az őszi-téli levesek ideje.

 

Hozzávalók kb. 4 liter leveshez:

-1 közepes fej karfiol

-2 nagyobb fej vöröshagyma

-6 közepes darab krumpli

-6 kisebb darab sárgarépa 

-1 kis csokor petrezselyemzöld (vagy szárított)

-só

-frissen darált feketebors 

-életízesítő, vagy ízvarázs

-2 púpos ek étkezési keményítő

-1 liter tej

-víz, amennyi szükséges még a sűrűség beállításához

 

Ez a leves most valamennyire maradékmentő

jelleggel készült el, ugyanis ismét savanyúság

eltevés volt kis konyhámban és maradt minden

hozzávalóból egy kevés, így viszont adott volt,

hogy mi lesz a hétvégi menü levese.

Jó, hogy maradt alapanyag, a leves valami

elképesztően finom...simogató, mint a bársony.

 

És akkor a recept.

 2 nagy fej vöröshagymát félfőbe-, majd szálasra

vágok és kevés olajon dinsztelni kezdem.

Közben összevágom a sárgarépát és a krumplit,

a karfiol ugye már rózsákra van szedve, ezeket is

a hagymára dobom, majd pár percig az egészet

összepárolom.

 

Fűszerezem, ízesítem, felöntöm annyi vízzel,

amennyi kényelmesen ellepi a zöldségeket és

puhára főzöm.

Ezek után öntöm rá a tejet és a kevés vízben

elkevert keményítőt, majd amikor egyet forrt,

még annyi vizet, amilyen állagot el szeretnék

érni...most a kifejezetten őszi, sűrűbb állag

volt a cél.

Kóstolok és ízesítek még, aztán lehet is tálalni.

Cékla savanyúság

A cékla az a zöldség, amit szinte felnőtt

fejjel szerettem meg, akkor és úgy, ahogy

én elkezdtem kísérletezni az elkészítésével.

Ugyanis ez a savanyúság az egyetlen, amit

nem voltam képes megenni, csak mert az

iskolai menzás étkezések alkalmával szó

szerint erőltette a napközis tanár, én pedig

hosszú évekig ki nem állhattam.

Azóta változott a helyzet, szinte minden

formában szeretem, a levét, levesben,

savanyúságban, nyersen, vagy éppen főve.  

 

Hozzávalók:

-cékla, tetszőleges mennyiségben

-1 zacskó Haas Quittin uborka tartósítóhoz

   -2 liter víz

   -3 dl 10 %-os ecet

   -10 dkg cukor

   -50 gr só (2 púpos ek)

A tetszőleges mennyiséget azért írom, mert soha

nem tudom kiszámolni, hogy miből, mennyi

üveg lesz, ezért veszek, amennyit veszek, majd

miután megpakolom az üvegeket és kiszámolom

a rá való lé mennyiségét, adott a hozzávalók

mennyisége is.

A tartósítóról pedig annyit -de ezt is írtam már-, hogy

nekem így biztos az eltevés -sokba kerül az

alapanyag és túlságosan szeretjük a savanyúságokat

ahhoz, hogy kiöntözzem, ha megromlik.

Pont.

 

Az elkészítés nagyon egyszerű.

A céklát nagy fazékba teszem fel főni, héjával együtt,

sóval és egy nagyon pici ecettel.

 Addig főzöm, amíg a kés már éppen belemegy;

jobban szeretjük, ha egy kicsit még ress.

Ha van annyi időm, akkor a vízben hagyom kihűlni,

ha nincs, akkor kiszedem belőle, ezek után pedig

kesztyűs kézzel bánok vele.

 

Meghámozom, tetszőleges méretűre és formájúra

felvágom, üvegekbe pakolom, leszorítót teszek

mindegyik tetejére és miután kiszámoltam

a rá kerülő lé mennyiségét, azt a leírás szerint

elkészítem, forrón az üvegek tartalmára öntöm,

lezárom és miután kihűltek, mehetnek a helyükre.

Ezzel e felöntőlével nem kell dunsztolni semmit.

Nagyjából két hét elteltével lehet fogyasztani.

Nagyon finom!

😊 

És vannak még céklával készült

receptek a blogon! 

Egy kis okosság 

A cékla (más néven céklarépa, ritkábban vörös répa)

régóta ismert salátanövény.

Ugyanennek az alfajnak egy másik változata

a MÁNGOLD.

A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető,

hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket

külső szabadgyökök támadásától védik.

Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző,

a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait

szabályozza.

Továbbá a céklalében megtalálható tápanyagok

csökkenthetik a magas vérnyomást, javíthatják

az állóképességet, illetve a máj működését is.

Vegyes, darabos savanyúság

Természetesen ebből is készült nagyjából annyi üveg,

mint a csalamádéból.

Ezt egy kicsit jobban variáltam, lett, amibe került

csípős paprika, egészben, lett, amelyikbe chili került,

darabolva, lett amibe került hullámosan szeletelt uborka

és sárgarépa, lett amelyikbe uborka egyáltalán nem is

került...az itinert a Királylány adta.

😀

 

Hozzávalók 1 adaghoz:

-3-3,5 kg nettó súlyú zöldség (amiket szeretünk), ezek nálam vegyesen

   karfiol

   sárgarépa

   hagyma

   berakni-, vagy kovászolni való uborka

   csípős- és chili paprika

 

-babérlevél

-egész fekete bors

-mustármag

 

-2 liter víz

-3 dl 10 %-os ecet

-10 dkg cukor

-50 gr só (2 púpos ek) 

-1 zacskó Haas Quittin uborka tartósító

    

 Mindenféle méretű üvegbe, mindenféle összetételben

készült savanyúság...a Királylány diktált.

Ezzel pont annyira kevés a dolog, mint a csalamádéval.

Itt is alaposan megtisztítok mindent, mérek és darabolok

(vagy fordítva, mindegy).

Az első körben rétegezve került az alapanyag az üvegekbe,

ezek lettek a színesek, második körben uborka már nem

került az üvegekbe...ez is kérés volt.

Nekem mindenhogy gyönyörű látványt nyújt.

 

Savanyúság eltevésnél is felfelé kerekítem a tartósító

mennyiséget, inkább maradjon lé, mintsem, hogy kevés

legyen.

Egy kis segítség...ha tele van pakolva egy üveg,

a bele kerülő lé mennyisége nagyjából az üveg űrtartalmának

a fele, tehát 720 ml-es üveg esetében 3,5-3,7 dl.

Közben vizet forraltam (nagyon nagy fazékban😀), majd

ebbe belekerült a só, a cukor, az ecet és a tartósítószer.

Az előkészített üvegek mindegyikébe (mert ezekkel szeretjük)

kerül babérlevél (720 ml-es üvegbe 1 db, nagyobbakba több),

kevés egész bors és nagyjából egy fél kk mustármag.

Itt, miután mosva és darabolva volt minden, tetszőlegesen

kiadagoltuk az üvegekbe.

Második körös eltevés.

A megpakolt üvegek tetejére leszorítót teszek (mindig),

ezzel elkerülöm, hogy a lé fölött úszkáljon bármi is és

megbarnuljon.

Az elkészült forró savanyúság lével felöntöm mindegyik

üveget (majdnem peremig), fedőt teszek rájuk és ezek is

pihennek addig, amíg kihűlnek és már el tudom pakolni

a helyükre.

Ez volt az első kör.

Dunsztolni egyáltalán nem kell ezzel a lével.

 Bármilyen zöldséggel rakhatunk el savanyúságot,

amit csak szeretünk és/vagy amiket a boltokban, piacon

(akinek kertje van, onnan) be tudunk szerezni,

határt csak a képzeletünk szabhat.

Csalamádé

Ismét eljött a savanyúságos időszak.

Annyira szeretjük ezeket is, hogy nincs mese,

készülnie kell bőven, hogy kitartson jó sokáig.

A mostani eltevésnél volt ám segítségem is, a

Királylány itthon tartózkodott

...és a jó részét Ő viszi majd haza magával.

Hozzávalók 1 adaghoz:

-3,5 kg megtisztított zöldséghez, ami jelen esetben (Nálunk)

   fejes káposzta

   kovászolni való uborka

   sárgarépa 

   karfiol és 

   vöröshagyma

-60 gr só (3 lapos ek)

-35 dkg cukor

-3 dl 10 %-os ecet

-1 csomag Haas Quittin csalamádé tartósító (ez a kedvencem)

A fenti mennyiség felszorzandó, attól függően, hogy mennyi zöldségünk van.

 

Jelen eltevésem (két hétvége alatt összesen) 32 kg nettó

súlyú alapanyag volt, ebből 14-15 kg volt a legyalult káposzta

mennyisége, 6 nagy fej karfiol apró rózsákra szedve került

bele, a többi vegyesen, érzésre, összesen 52 db 720 ml-es üveg.

Csalamádét azért is szeretek berakni, mert annyira nincs

sok dolog vele, annyira gyorsan össze lehet állítani és utána

lehet is hagyni pihenni egy éjszakára, hogy gyerekjáték

az elkészítése.

Szóval, a káposztáról leszedem a felső leveleket, az uborkát

nagyon alaposan, folyó víz alatt átdörzsölöm, majd a két

végét levágom, a répát meghámozom, a karfiolt megszabadítom

a levelektől, a hagymát megfosztom a burkolatától.

Megmérem mindegyik hozzávalót.

Második hétvége.

Mosok mindent, majd egy nagy alkalmatosságban

(gyerekkádban) legyalulom a káposztát, az uborkát, a hagymát,

a sárgarépát (egyforma vastagságúra) és apró, pici rózsákra

szedem a karfiolt.

 

A tartósító mennyiségét felfelé kerekítem, hogy kiadja

zacskónként. Kimérem a belevalókat (cukor, só, ecet), ezt

ráöntöm az előkészített zöldségekre és nagyon alaposan

összekeverem.

Mielőtt éjszakára pihenni hagynám, még egyszer alaposan

átkeverem.

 

Ekkor szoktam mosogatógépben elmosni az üvegeket és a

tetőket, így reggelre készen is állnak a berakásra.

Az egy éjszakányi pihenő alatt pontosan annyi levet fog

engedni az egész, amennyi kényelmesen ellepi majd az

üvegekben lévő csalamádét.

 

Tehát innen már csak az üvegekbe való adagolás van hátra

és a maradék lével való felöntés, amiket miután lezártam,

mehetnek is a kamra polcra.

Azt írtam már, hogy mifelénk ez igen szép látvány?

😊  

Török (jellegű) savanyúság, azaz a turşu

Semmilyen különös dolog, vagy

összetevő nincs a mostani eltevésben,

leginkább a szépsége miatt osztom meg

...na és azért, mert Pesten van egy kedvenc

savanyúságos boltom (ahol természetesen

nem csak savanyúságokat árulnak, de én

azért járok oda).

😉

Ha megbontjuk, kicserélem a fotót is.

 

Hozzávalók 5 liter savanyúsághoz:

-1 kisebb fejes káposzta

-fél fej lila káposzta 

-kovászolni való uborka

-1 kisebb karfiol

-hagyma

-sárgarépa

-egész fokhagyma gerezdek (aki szereti)

-1 db közepes cékla

-erős paprika (ez opcionális, csak ha bírjuk)

Ezeken kívül bármit tehetünk bele, amit csak szeretünk, vagy amihez hozzájutunk, pl. zöld paradicsom, kosszarvú paprika, kis dinnye, stb.

Amikhez nem írtam mennyiséget, azokat érzésre adagolom, de maga az 5 literes edény/üveg olyan 3-3,5 kg zöldséget bír el, ezzel számoljunk.

 

a felöntőléhez:

-2 liter víz  

-50 gr só (2 púpos ek)

-100 gr cukor

-3 dl 10 %-os-, vagy 1,5 dl 20 %-os ecet

-1 csomag Haas Quittin uborka tartósító (minden benne van, amitől nem romlik meg a savanyúság)

 

A török savanyúság elnevezés a turşu nevű török

savanyúságot takarja, amely zöldségkeverék

ecetes, sós, citromos lében van tartósítva. 

 Gyakori alapanyagai a káposzta, sárgarépa, paprika,

uborka, cékla és padlizsán és szinte minden étkezéshez

kínálják, gyakran előételek részeként, vagy kiegészítőként.

 

Az eltevéshez -mint írtam fent- Haas uborka tartósítót

használtam, egyrészt, mert az ebből készült 

savanyúságnak nagyon szeretjük az ízét, másrészt,

mert amennyibe a zöldségek kerülnek, biztos, hogy

nem kockáztatok azzal, hogy nincs valamilyen

tartósítószer a lében...így a biztos.

  

És akkor az eltevés...

minden zöldséget hámoztam, pucoltam, mostam,

daraboltam, azaz előkészítettem az eltevéshez.

 

Mivel ezt a fajtát direkt így terveztem eltenni, a

fehér- és a lila káposztát nagyobb méretű kockákra/tömbökre 

vágtam, mert a Török savanyúságokban is így teszik.

A bele kerülő cékláról...természetesen el lehet tenni simán,

a cékla nélkül is, de most ez is szándékos volt.

A többi zöldséget tetszőleges méretűre és formára darabolom.

Az uborka, ha kicsi, maradhat egyben is, ha nagyobbak,

nyugodtan vágjuk hosszában ketté, vagy négyfelé.

 

A felöntőlé -mint írtam- a zacskón leírtak szerint készül.

 

A savanyúság leve pár nap alatt a halvány pirostól a mély

bordóig fog sötétülni...igazi őszi szépség lesz belőle. 

A felöntőlé az, ami különbözik az eredetitől, mert nem

almaecet és citromlé kerül rá.

Nagyjából egy hónap pihenő és lehet is fogyasztani. 

  

Mifelénk (a Királylány és az én vonatkozásomban)

ez gyönyörűséges látvány.

 😊