Oldalak

2018. november 19., hétfő

A legjobb Olasz pizzatészta

A pizza Olasz eredetű étel, ami mára az egész
világon elterjedt.
Alapja egy kelt tésztából készült vékony lepénykenyér,
melyet paradicsom, vagy tejföl alapú szósszal
borítanak és erre különféle feltétek kerülnek,
(a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba
és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal
szórják meg és sütőben megsütik.
Jellegzetes fűszerei közé tartozik az oregánó (szurokfű :)
és a pepperoni.
Az eredeti olasz pizzára szeletelt mozzarellát,
bazsalikomot és olívaolajat tesznek, erre kerülhet
további feltét.
PIZZA PRIMAVERA
Hozzávalók:
-1 kg liszthez (pl.: BL80-as liszt, vagy kenyérliszt, vagy kifejezetten pizzaliszt
  ha az sincs, keverjünk össze 80 dkg sima- és 20 dkg réteslisztet)
-1 ek tengeri só
-1 ek barna cukor
-1 csomag élesztő (ha nincs, 2 csomag instant)
-6,5 dl meleg víz (nem forró, csak jó meleg)

-a nyújtáshoz rétesliszt

 Ami a hozzávalók sorát illeti, az annyi
és az, ami fel van tüntetve.
Pont.
Sem olajjal, sem pl. tejjel elrontani
nem szabad!
 
 Tehát a recept: a hozzávalókat kimérem.
Az élesztőt a cukorral és a teljes mennyiségből elvett
kb. 1 dl meleg vízben felfuttatom.
A lisztet konyhai robotgépbe adagolom, majd a többi
hozzávalóval szépen, sorban dagasztani kezdem.
Nem sietek, van ideje a tésztának keveredni és kelni is...
na, kelni azt bőven legyen ideje! :)))

Első dagasztás után.
Összesen nagyjából háromszor dagasztom,
sacc fél órás szünetekkel közben.
Ez az a tényező (ez is :), amin nem (nagyon :) szoktam
változtatni, nekem eddig ez a recept jött be a leginkább, de ha
valakinek van valamilyen titkos, autentikus receptje, ne habozzon,
adja tudtomra! :)
*Az egyik tényező az, hogy eddig kenyérlisztből dagasztottam
be a tésztát, egy ideje viszont lehet pizzalisztet is kapni, így
átálltam arra...még jobb. A másik tényező, hogy hagyni kell
pihenni, kelni a tésztát, akár 48-72 órán keresztül.
Nem írtam el! :)
Hűtve kiválóan eláll, akár több napig is!
Kelesztés közben.
Szóval, miután a tésztánk megvan, jöhet a sütés.
A sütőt a legmagasabb hőfokra kell állítani és
hagyni legalább fél óráig, hogy alaposan felmelegedjen,
majd kb. 2-4 perc alatt készre sütni a tésztát
-a kemencék, amikben a pizzát nagyüzemben sütik,
akár a 400 fokot is elérik !

 A sütnivaló tészta vastagságáról:
nálunk viszonylag vékony a pizza tésztája,
nem szeretjük a 10 centi vastag tésztát. :)))

A feltétek kinek-kinek mások, ki mit szeret, mi van
éppen otthon, milyen finomságokat vásároltunk hozzá.
Nálunk jó ideje már a kevesebb több elv alapján
készül/evődik a pizza, tehát az alapon kívül
(ami mondjuk a SÜLT PARADICSOMSZÓSZ)
kevés féle, de annál jobb fajta feltét kerül fel.
Az egyik legnagyobb kedvencünk a fenti képen
szereplő PIZZA PRIMAVERA, melynél
ráadásul a tésztát csak a paradicsomszósszal és
a mozzarellával sütöm meg, minden további
rátét csak sütés után kerül a pizzára
...mennyország ez is! :)))

A Blogon több pizza recept is található!
 
Ja és az Egyeseknek kötelező ketchup mellé
(szintén jó ideje)
friss saláta kerül még az asztalra.
Nyammm. 😋
 #################################################
A pizza első megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák idejére tehető.
 Az i. e. 3. században Marcus Porcius Cato Maior a Róma történetéről
írt munkájában említ egy "lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal,
fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg". 
Pompeii városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit.
Az ókori Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára
gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek,
Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a babiloni
receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára.
A középkorban, 997-ben is feltűnt a pizza szó, ami akkoriban
egyszerűen lepényt jelentett.
A pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék,
eléggé felhevült-e a kemence...
a kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét.
Az ókori római pizzaféleségek még nagy mértékben különböztek
a maiaktól.
A 19. századig az úgynevezett fehér pizzák készültek.
A pizzatésztát tejföllel, vagy zsírral kenték meg,
erre az alapra tették a feltéteket.
A paradicsomot ekkor Európában még nem ismerték,
ahogy az indiai vízi bivalyt sem, amelynek tejéből az igazi
mozzarellasajt készül.
A paradicsomot eleinte mérgezőnek hitték és nem
használták étkezéshez, a 18. század végére azonban elterjedt
és Nápoly környékén elkezdték ezzel ízesíteni a pizzákat.
Az új ételfajta nagy népszerűségre tett szert és helyi
nevezetességnek számított.
A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak
tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi 
néven még mindig működő Pietro… e basta così sütődében dolgozott
és 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia
királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített.
A pizza az Olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom),
fehér (mozzarella) és piros (paradicsom) és készítője
a királynéról nevezte el-ebből alakult ki a mai pizza.
Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt
az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik
a Via Port'Alba 18. szám alatt.
A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték
a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es
években indult világhódító útjára.

2018. november 11., vasárnap

Sajtos-tejfölös pogácsa

A pogácsa egy kisebb kerek, általában sós sütemény,
de létezik édes változata is.
A Kárpát-medencei, a balkáni és a török konyha
jellegzetes terméke.
A név a latin focus (tűz) szó képzett alakjából,
focacea-ból (sült tészta) származik,
olasz nyelvi közvetítéssel.
Mind a mai napig létezik Olaszországban egy
lapos kenyérféle, melynek neve focaccia (ejtsd: fokáccsa).
Hasonló nevű, de kissé eltérő kenyérféle a franciáknál
a fougasse, a spanyoloknál pedig a hogaza.
A magyarba a délszláv nyelvekből került a szó;
általában az étkezés után, vagy tartalmasabb levesek
(mint pl. a GULYÁSLEVES) mellé adják, kenyér helyett.
És még mondja azt bárki is, hogy
nincs sütnivalóm!? 
(Pont ideje volt már a sütőt ilyesmire
is bekapcsolni! :)))
Hozzávalók:
-60 dkg finomliszthez
-1 kis poharas tejföl
-25 dkg Rama
-1 tojás sárgája
-1 jó marék reszelt sajt
-3 tk só

-1,5 dl tej
-1 élesztő (friss, 50 g-os)
-1 tk cukor

a lekenéshez:
-1 tojás fehérje, vagy egy egész tojás (felverve)
-reszelt sajt (összesen elég kb. 10 dkg sajt)

A hozzávalókat a felhasználás előtt legalább
1 órával kipakolom a pultra
...szobahőmérsékletű legyen minden.

A sütőt előmelegítem 180 fokra.

A tejet alaposan felmelegítem, belekeverem
a cukrot, majd beletöröm az élesztőt és
állni hagyom, amíg az felfut.
Tudjátok, amíg a teteje le nem pukkan?! :)
A lisztet tálba szitálom, majd szépen, sorban
belekerül a többi hozzávaló, az élesztős
tejjel együtt...lassan dagasztom (kettes fokozaton),
van ideje keveredni.
Kb. 10 perc elteltével fél órás szünetet tartok,
a tálat letakarom törlővel és kelni hagyom
az egészet, majd még egyszer 10 percnyi
dagasztás következik és újabb kelesztés
...a pogácsa nem egy kifejezetten gyorsasági
játékos, de megéri minden rászánt perc.😌
Gyönyörű és rugalmas lett a tészta. :)
Ezek után lisztezett deszkára borítom a tésztát,
még egyszer, alaposan átgyúrom (és letakarva
10 percig itt is pihentetem), nyújtom
(olyan 2 centisre...fel fog emelkedni, nyugi 😉),
a tetejét berácsozom, szaggatom, 
meggömbölygetem mindet 
(szebben fog emelkedni), tepsibe pakolom, a
tetejüket lekenem egy kis sóval felvert tojással
(ha már adott a technika, miért ne azzal 😀)
megszórom a reszelt sajttal és légkeveréssel
25-30 perc alatt készre sütöm mindet.
Frissen, a sütőből éppen kiszedve,
forró teával
...isten-királyság! 😊😋😍