Sóskafőzelék

Réti sóska, mezei sóska, kerti sóska, egyszerű sóska,

lórom, lósóska, juhsóska...majd' egyről beszélünk. 

A sóska a tavasz legpikánsabb vitaminforrása,

hatalmas adag C-vitamin tartalommal.

Hozzávalók:

-45 dkg fagyasztott sóska kockák

-olaj

-2 lapos ek liszt 

-1 nagyobb fej vöröshagyma, vagy 1 ek vöröshagymakrém

-1 gerezd fokhagyma, átnyomva

-2 dl tej

-1 kis dobozos tejföl

-még egy kis tej, ha hígabbra szeretnénk (vagy több, ha nem főzeléket, hanem mártást szeretnénk)

-só

-4 ek cukor (de kinek több, kinek kevesebb) 

 

A sóskát felhasználás előtt pár órával kiveszem

a fagyról és kiengedem, így gyorsabban lesz kész.

Kevés olajon lisztet pirítok, de csak világosra, ezután

adok hozzá egy nagy evőkanálnyi vöröshagymakrémet

és egy gerezd fokhagymát, átnyomva, majd rögtön

utána ráöntöm a tejet, hozzáadom a sóskát, kicsivel utána

a tejfölt, ízesítem és közepes hőn készre főzöm.

Ha sóskamártást szeretnénk készíteni, legalább

kétszer ennyi tejet öntsünk rá.

Tálalni pedig főtt krumplival és/vagy tükörtojással

szoktam, de nagyon jó hozzá a 6-7 perces lágytojás is.

Régebben írtam már, hogy nálunk nagyon nagy

kedvenc a sóskafőzelék és hogy ezt kivétel

nélkül mindenki szereti.

 

Sóskafőzelék, vagy sóskamártás

 Réti sóska, mezei sóska, kerti sóska, egyszerű sóska,

lórom, lósóska, juhsóska...majd' egyről beszélünk.

 

A sóska a tavasz legpikánsabb vitaminforrása,

hatalmas adag C-vitamin tartalommal,

aminek -ha ésszel készítjük el-

a nagy részét meg is fogja őrizni.

 Frissen szedve 
(ahogy kis koromban mi is tettük/szedtük/ettük)

nagyon kedvelt gyerek-csemege.

 

És főzelék, vagy mártás, attól függően,

hogy milyen sűrű, vagy éppen híg.

Mi főzeléknek hívjuk, de viszonylag hígabb

az állaga, mint a klasszikusnak.

Ki-ki döntse el maga, minek nevezi.

Hozzávalók:
-1 kg sóska
-mangalica zsír
-só
-cukor
-ételsűrítő
-tej (vagy tejföl, ha sűrű főzeléket szeretnénk)

Azért a nagy mennyiség, mert miután zsíron megpárolom, 

kétfelé veszem és megy a fagyra.

 

Tehát a sóska vastag szárát először el kell távolítani;

(mert nincs annál rosszabb, mint mikor ilyenek maradnak 
a főzelékben, kivétel a menzás főzelék, 

amiben meg lisztgombócok szoktak sűrűn előfordulni),

többszöri, bő vízben átmosni, a szárat levagdosni, 

majd ki hogy szereti, apróra vágva, vagy egyben hagyva,

forró zsiradékban puhára párolni (amíg teljesen szétmegy).

Az ételsűrítőt hideg tejben kikeverem, ráöntöm a sóskára 

és innen lehet elkezdeni ízesíteni sóval, cukorral.

 

Bármilyen formában szeretjük.

Amíg a Királylány még pici baba volt, krumplipürével

ette (két pofára), sosem küzdöttünk Vele, mindent

megevett (mondjuk főztem is neki mindent).

Mi tükörtojással esszük, csilipelyhes sóval és darált

borssal megszórva.

Nyammmmm