Majd' minden nyáron
-függően attól, hogy mikor, mennyi időm
van minderre- befőzési lázban égek.
Hála az égnek, eddig nem volt
semmi gond kis kamrám/konyhám körül
-aki ismer, az tudja, hogy túlságosan is
alapos és óvatos vagyok, főleg az ételkészítés
területén (meg mindenhol IS :)))!
De az ördög nem mindig alszik, ezért
úgy gondoltam, hogy az
általam (egyik) legfrappánsabban
megfogalmazott írást teljes egészében megosztom,
remélve, hogy aki pl. most kezdi a tartósítást,
annak (IS) lesznek a sorok között
megfontolandó/betartandó/elgondolkodtató dolgok!
Azért azt hozzáteszem, hogy pár nap agyalás
után (hogy most akkor rakjunk, vagy ne rakjunk
télre szinte bármit is), a kellő óvintézkedések
betartása mellett, nyugodtan kezdjünk neki, vagy
folytassuk a télre való szépségek/finomságok tartósításának!
😌 😉 😌
"Nemcsak a húsok, a tojás, vagy a
romlott étel okozhatnak súlyos ételmérgezést, de zöld salátától is
kaptak már szalmonellafertőzést, sőt, tömeges halálozás is előfordult.
Az
elmúlt három évben Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban
és az Egyesült Királyságban összesen 32 embert betegített meg a
Listeria, közülük hatan meghaltak. Az alapos vizsgálatok kiderítették,
hogy a tragédiáért minden esetben fagyasztott kukorica volt a felelős.
Az ügyben még nem zárultak le a nyomonkövetési és laborvizsgálatok, de
az már most biztos, hogy a fertőzött minták között találtak olyat is,
ami Magyarországról származott, igaz külföldi cégek forgalmazták.
A fagyasztás nem öli meg a kórokozókat
A Listeria fertőzés lázat okoz, hányás,
hasmenés és fejfájás a jellemző tünete. A csecsemőkre, várandós nőkre,
idősekre, valamint gyenge immunrendszerű, vagy krónikus betegekre
nagyobb veszélyt jelent. Általában fogyasztás után egy nappal-egy héttel
jelentkeznek az első tünetek.
Jellemzően hibás gondolkodás, hogy amit
lefagyasztanak az nem lehet veszélyes, hiszen a fagyasztás megöli a
kórokozókat. A Listeria egy a környezetünkben általánosan jelen lévő,
talajlakó baktérium, ezért a földdel szennyezett zöldségeken,
gyümölcsökön könnyen előfordulhat és az egyszerű hűtőben 5-10 fokon még
szaporodik is. Fontos azonban tudni, hogy a fertőzésveszély
megszüntethető, ha a gyorsfagyasztott zöldségeket hőkezelést követően
fogyasztják el. Ez azt jelenti, hogy legalább 2-3 percig forralva kell
főzni például a kukoricát is, hogy a zöldség, így a kukoricaszemek
közepe is átforrósodjon – mondta Pleva György, a Nébih élelmiszer- és
takarmánybiztonsági igazgatója.
Pleva György azt mondta: az elmúlt években egyre több jelzés érkezett
arról, hogy a Balkánról, főleg Szerbiából érkező fagyasztott bogyós
gyümölcsök – áfonya, málna, szeder – norovírussal fertőződhettek. Éppen
ezért minden ilyen, határellenőrzésre érkező tételt megvizsgálnak és kb.
1 százalékban ki is mutatják a kórokozót. A norovírus hirtelen fellépő
hasmenést, erős betegségérzést, hányingert, gyomorfájdalmat és görcsök
okoz, gyakran lázzal jár. A betegség hamar leteríti a lábáról a beteget,
és legalább 3-4 napra szükség van, míg a tünetek enyhülnek. Zöldségek
esetében pedig a Hepatitis A vírus jelenléte okoz kockázatot az Európai
Unió több országában, szerencsére Magyarországon ilyen formában még nem
került kimutatásra. A vírus májgyulladást okoz, lehet észrevétlen
lefolyása, de járhat sárgasággal, emésztési problémákkal, hasmenéssel,
fogyással is.
Nemcsak a tojás okozhat szalmonellát
A szalmonella fertőzésért többnyire a
baromfihúsból vagy nyers tojás felhasználásával készült, nem megfelelően
tárolt vagy hőkezelt ételek felelősek – ezt mindenki tudja. Az elmúlt
években azonban több olyan eset is volt, amikor salátákon, leveles
zöldeken, paradicsomon, dinnyében fordult elő és így okozott fertőzést. A
legtöbb ételmérgezéses megbetegedést, évről-évre ez a kórokozó és a
calici vírus okozzák és az eddigi legnagyobb hazai ételfertőzés is a
szalmonella rovására volt írható, de nem tojás vagy csirkehús, hanem egy
eperleves okozta. A 90-es években Budapesten egy szalmonellával
szennyezett eperleves okozott több mint ötezer gyermeknek súlyos
fertőzést.
Induljunk ki abból, hogy szennyezett
Legyen az zöldség, gyümölcs vagy hús,
aranyszabály, hogy amit megeszünk, azzal bánjunk körültekintően. A főzés
nélkül elfogyasztott zöldség és gyümölcs, a rosszul eltett savanyúság
vagy befőtt is veszélyes lehet. Növényi élelmiszerek is vezethetnek
élelmiszer mérgezéshez, fertőzéshez. A növények termesztésük,
begyűjtésük vagy feldolgozásuk során is szennyeződhetnek. Az okok között
a szennyezett vízzel történő öntözés, a helytelenül végzett trágyázás, a
vadon élő állatok, rovarok, rágcsálók, madarak szerepe, de a termést
begyűjtő emberek hiányos személyi higiénéje is megtalálható. A
fogyasztás előtt minden esetben induljunk ki abból, hogy szennyezett a
zöldség amivel dolgunk van és kezeljük ennek megfelelően, mielőtt
elkészítenénk – mondta Pleva György.
Ötven halálos áldozata volt a salátának
A legsúlyosabb ételfertőzés, amit zöldségek
okoztak, 2011-ben Németországban történt, amikor háromezren betegedtek
meg és közülük ötvenen meghaltak E. colival szennyezett csíra és zöld
saláták fogyasztása miatt. Sokáig tartott amire rájöttek, hogy a
Spanyolországban termesztett zöldségek a felelősek. Először a
szakemberek is állati eredetű élelmiszerekre gyanakodtak, ezért is
fertőződhetett meg ennyi ember.
Az E. coli kórokozó ürülékkel, széklettel
kerül a külvilágba, és szennyezheti az élelmiszert, vizet, talajt így a
növényeket is. Európában legfontosabb szennyező forrás a szarvasmarha,
mely tünetmentesen hordozza a kórokozót. Élelmiszerekre leggyakrabban
szarvasmarha-trágyával, vagy azzal szennyezett vízzel, illetve piszkos
kézzel kerülhetnek a baktériumok. Növényi eredetű élelmiszerek esetében
nem pasztőrözött almalé, almabor, fejes saláta, lucernacsíra, egyéb
zöldség-gyümölcs, magvak, dió miatt fordult elő megbetegedés. A
leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök,
általános rosszullét, esetenként láz.
Botulizmus nemcsak a kolbászban lehet
A botulizmust magyarul kolbászmérgezésnek
is hívják, mert disznóvágásokból származó, nyersen fogyasztott termékek –
jellemzően rosszul pácolt sonka, kolbász – okozták leggyakrabban ezt a
megbetegedést. A nemzetközileg ismert, élelmiszer biztonsági riasztási
láncok adataiból azonban kiderül, hogy a botulizmus megbetegedéseket
napjaiban, az esetek jelentős részében, növényi készítmények fogyasztása
okozza. Hazánkban is erről árulkodik a statisztika.
Főleg rosszul konzervált ajvárban,
lecsóban, gombás készítményekben találták meg ezt a baktériumot.
Legutóbb szarvasgombából készült pestóból mutatták ki, miután
megbetegedéseket okozott.
A mai modern táplálkozási szokások
kedveznek az előfordulásának – annak érdekében ugyanis, hogy minél
egészségesebb legyen, rövidebb ideig hőkezelik, kevésbé sózzák és
cukrozzák a tartósításkor ezeket a konzerveket, a baktériumok viszont
szaporodnak – mondta Pleva György. Fontos betartani a szabályokat,
hiszen megfelelő cukor, só, vagy savtartalom esetén, nem tudnak
szaporodni a kórokozók – magyarázta a szakember. Maga a botulizmus
baktérium a környezetünkben gyakran előfordul, jellemzően földes
szennyeződésekben. A természetben spórás alakban találjuk, ami a
baktérium olyan állapota, melyben környezeti hatásoknak nagyon
ellenálló, nehezen pusztítható el.
A gombáról is hiába tudjuk, hogy veszélyes
Tavaly 14 ételeredetű haláleset történt
hazánkban, ebből két ember halálát okozta vendéglátásban készült étel,
Salmonella enteritidis volt a kórokozó és minkét áldozat súlyos krónikus
betegségben is szenvedett. 12 ember halálát saját szedésű gomba okozta.
Biztonságos gombászathoz nagyon komoly rutin és alapos ismeret kell.
Nem elég, hogy hasonlít valami egy képre. Aki nem tanulta ezt, az mindig
mutassa meg ellenőrnek fogyasztás előtt a gombát. Nem elég ugyanis,
hogy egy gomba nem mérgező, vannak olyan fajok is, amiket csak hosszú
főzési idő után szabad elfogyasztani, különben hányást okoznak – a
gombaellenőrök erről is tájékoztatást adnak.
Készüljön, jön a salátaszezon
A zöldségek és gyümölcsök esetében a
vegyszermaradványok is veszélyesek lehetnek. A Nébih évente több ezer
mintán végez ellenőrzést a biztonság érdekében. Évente 2,8-3 millió
tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban és mindössze néhány olyan eset
van, amikor valami vegyszermaradványt tudnak kimutatni hazai termésből,
ez elenyésző.
Ázsiából és Afrikából származó tételek
között szokott gyakrabban probléma lenni, de spanyol zöldségek is
akadtak fenn a rostán – mondta Pleva György. Ez egyébként egy nagyon
alapos laborvizsgálat, 400 különféle vegyszer jelenlétét és hiányát
képes kimutatni, így teljes képet kapunk. Ilyenkor tavasszal a friss
zöldségekre különösen figyelünk, fejes saláta, cékla és zöldségek
esetében a nitrát tartalmat kiemelten is ellenőrizzük. Sajnos minden
évben előfordul, hogy nitrát mérgezés miatt életveszélyes állapotban
kórházba kerül egy-egy csecsemő. A picik szervezete még nem termeli a
lebontáshoz szükséges enzimet és a nitrát a vörösvérsejtjeiket
károsítja. Pleva György szerint úgy járunk jobban, ha hazait választunk
és igyekszünk a szezonális termékekből, mindig ellenőrizhető és
megbízható helyről vásárolni."
