"A tűz él. Aki a tüzet figyeli, sosem unatkozik. Az a háziasszony, aki a tüzet szítja, sohasem unja el magát. A tűzhely mellett töltött órákat nem érzi afféle üresjáratnak, mint azok, akik bekapcsolják a villanyszerkentyűt, aztán csak álldogálnak tétlenül. És ha a tűz szítását rábízhatja a csuklójára, a lengő tollak ritmusára még azt is végiggondolhatja, miként igazítsa a családfő ügyeit és dolgait."
2022. november 27., vasárnap
Erdélyi parasztcsorba húsgombóccal
Direkt egy kicsivel több darált húst vettem a
így el is készült a gombhoz a kabát, vagyis
a húsgombóc betét miatt a finom leves.
😊
Hozzávalók...jelen esetben (4,5 literes fazékhoz):
-kb. 20 dkg darált hús (lehet sertés, szárnyas, amit szeretünk)
-fél kk Noszlopi fokhagymakrém
-1 tk vöröshagymakrém (ehhez ez praktikusabb)
-só
-frissen darált fekete bors
-1 kisebb fej karfiol
-1 közepes méretű karalábé
-2 db petrezselyemgyökér
-4-6 közepes méretű sárgarépa
-1 nagy fej vöröshagyma
-kevés olaj
-só
-frissen darált feketebors
-pici csemege paprika
-életízesítő
-fél csomag BORS MAGIC levesfűszer...egyenesen Erdélyből és innen már lehet tudni, hogy savanyú levesről beszélünk😊
-1 közepes doboz tejföl (kb. 3 dl)
-2 dl 30%-os tejszín
Az egész műveletet a hússal kezdtem, hadd álljon
egy kicsit a fűszerekkel, az jót tesz neki.
Tehát a darált húst alaposan összekeverem a
felsorolt hozzávalókkal, majd apró, pici gombócokat
készítek és a hűtőben pihenni hagyom, amíg a levest
útnak indítom.
A burkolatától megfosztott vöröshagymát
kicsire összevágom és kevés olajon dinsztelni
kezdem. Közben megtisztítom és darabolom a
zöldségeket, amiket a hagymás alapra dobok és
pár percig együtt párok, majd felöntöm vízzel,
felfőzöm, ízesítem,
belekerülnek gombócék is és készre főzöm.
Ha minden puha, mehet a levesbe a tejföl
és a tejszín (ebbe sűrítést nem szoktam tenni),
ezekkel is felfőzöm és készen is vagyok.
Töltött karalábé
Hozzávalók...jelen esetben:
-8 db közepes méretű karalábé (de több is lehet, a hús mennyisége miatt)
-0,5 kg darált sertéshús
-kevés olaj
-1 nagy fej vöröshagyma
-2 nagy gerezd fokhagyma (vagy 2 nagy tk darált fokhagyma)
-1 egész tojás
-125 gr rizs (Uncle Ben's, 1 zacskó)
-fél csokor kapor (vagy 1 lapos ek szárított)
-só
-életízesítő
-frissen darált fekete bors
-1 nagy ek csemege paprika
-1 csokor petrezselyem (vagy 1 nagy ek szárított)
-fél csokor kapor (vagy 1 lapos ek szárított)
-1 közepes doboz tejföl (kb. 3 dl)
-0,5 liter tejszín (cukrozatlan, 30%-os)
-2 ek ételsűrítő
Az egész műveletet a karalábék kivájásával
kezdtem...kis gombócokat vájtam ki, minél
alaposabban, hogy több hely legyen a húsnak.
Ezután összeállítottam a tölteléket.
A burkolatától megfosztott vöröshagymát apró
kockára vágtam és kevés olajon dinsztelni
kezdtem kevés sóval, a vége felé hozzáadtam
a fokhagymát, majd hozzákerült a többi belevaló
is (tojás, rizs, kapor só, bors, piros paprika, stb.),
hozzákevertem a húshoz és kóstoltam,
hogy finom lesz -e.
Ezután megtöltöttem a kivájt karalábékat, de
nem púposra, mert kell a hely fövés közben a
rizsnek is.
Egy kellően nagy lábasba átpakoltam a kivájt
darabkákat, rá a megtöltött karalábékat, felöntöttem
az egészet annyi vízzel, amennyi szépen ellepi az
egészet és ezt a főzőlevet is beízesítettem sóval,
borssal, petrezselyemmel, kaporral, kevés
ízesítővel és főni tettem.
Főni közepesnél ne nagyobb hőn főzzük, hogy
egyben maradjon minden gombóc...csak mert
a kész tölteléknek való jóval több lett, így
készült 10 sima gombóc is, amiket
a karalábék között szépen elrendeztem.A főzési idő eddig nálam kb. 25 perc volt, mire a rizs
megfőtt (ekkor tüntettem el az első gombócot a
lábasból, szigorúan csak minőségellenőrzés miatt),
ezután került rá a tejföl, tejszín és egy kevés vízben
elkevert étkezési keményítő, amivel csak egyet
főztem az egészen, ennek ugyanis ennyi idő elég a
sűrítésre.
Összességében szűk háromnegyed óra alatt meg
is voltam.
Arról viszont itt ne essen szó, hogy gyors
egymásutánban még két gombócnak lába
kelt, tényleg említésre se kerüljön.
😉
2022. november 1., kedd
Borzasztó dolog meghalni...
-Nem olyan borzasztó az, Teofil. Az ember elalszik lassan,
és nem ébred föl többet.
Csak pihen és pihen. Pihenni jó...
-De az élet! Soha többet nem látni erdőt, és soha többet nem
hallani madarat!
Pedig olyan szép az élet...
-Itt maradsz te, Teofil, ezután is. Csak nem láthatnak többé
az emberek...
Te hinted le éjszaka a harmatot a fűre, és te rázod le a fák
leveleit ősszel.
És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette,
és megfested a szirmait, amilyenre akarod.
Együtt szállasz a pillangókkal, és ujjad megérinti a fenyőtűk
hegyét, és azok csillogni fognak tőle a napban, és te hordod
majd, mint a szellő, a jó illatot üverből üverbe."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)