"Húsvét reggelén, a nagyböjt utáni első, nem böjtös ételek megáldása. A szentelt ételek összetétele: sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász-szentelésük a böjti időszak végét jelzi (sok helyütt fölruházva a passiójelenetek szimbolikájával). Hajdúdorogi hagyomány szerint a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok a töviskoszorút, majd a teljessé tételt. A kalács ötelemű díszítése, megszegésének, fölvágásának rituális mozzanatai a Kelet-magyarországi görög katolikusoknál a szent sebek tiszteletének szólnak. A szentelésre vitt tojás a feltámadásra emlékeztet, számuk egyes helyeken az apostolokra utal. A szentelésre vitt bor Krisztus vére. A torma a népi értelmezés szerint a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A néphit mágikus erőt is tulajdonít(ott) a megszentelt ételnek. Ezért pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték villámcsapás elleni védekezésül, a kalács morzsájából a népi vélekedés szerint apró fehér virágok fejlődnek. Csík vármegyében 1900 környékén a szentelt kókonya (étel, pászka) darabjait rontás ellen használták. A szentelésből útban hazafelé az Észak-magyarországi görög katolikusok a pászkával megkerülték a lakóházat, hogy a férgek távozzanak onnan. A Nyírségben a szentelés után a pászkát odahaza szertartásosan emelgetni kezdték. A húsvéti bárány elfogyasztásának hagyományai a szentelt sonka fölvágásában éltek tovább. Szentelt sonkát, kolbászt, kalácsot a vegyes vallású vidékeken a protestáns lakosság is előszeretettel fogyasztott."
 | ||||
Sonka, tojás előkészítése a szenteléshez (Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Tojásfestés (Báta, Tolna m.)
Húsvéti ételek szentelése a templomban (Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
A megszentelt ételek hazaszállítása (Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése