Banánfánk

 Adott volt 5 db igen érett banán
a konyhapulton elfekvőben

-ugyanis ahogy elkezd egy
hangyányit is barnulni, sem a
Királylány, sem én nem esszük
meg, a ház Ura meg szerintem

figyelmetlen volt és nem

látta, úgyhogy a vasárnap
délutánunkat ezzel a kis finomsággal
gondoltam befejezettnek tekinteni

...nagyon finom, gyorsan készen
is van, kevés vele a macera, tehát
pont nekem való!

😀

Hozzávalók:
-5 db érett banánhoz
-3 db XL-es méretű tojás
-12-15 dkg kristálycukor (menyire érett és édes a banán)
-1 púpos ek vaníliás cukor
-kb. 30-35 dkg liszt (ez is banán-függő mennyiség)
-fél csomag sütőpor
-csipet só

A banánokat megfosztom a burkolatuktól,

egy nagyobb tálban krumplitörővel össze-

töröm (nem kell pépesre), majd elkezdem

hozzáadagolni az összetevőket

-először a tojásokat és a cukrokat, ezzel

alaposan kikeverem (itt még habverővel),

azután a sütőporral elkevert lisztet (ezt már

inkább fakanállal) és a csipetnyi sót.

A liszt azért körülbelüli mennyiség, mert

nagyban függ a banántól, hogy mennyi is

kellhet bele.

Ennél 30 dkg-val indítottam, de szerintem

kicsit híg volt, úgyhogy még került bele

5 dkg-nyi, ezzel-miután állni/pihenni hagytam

kb. 10 percre, amíg a liszt megszívja magát-

nagyjából nokedli tészta sűrűségű lett az

alap.

Olajat melegítek, majd ebbe egy-egy evőkanálnyi

mennyiségeket szaggatok, nem túl sokat egyszerre,

mert sülés közben nőnek a kicsikék.

Sütni nem kell nagy lángon ezt sem, mert a belseje

nyers maradhat és az olaj is hamar megéghet.

Hozzá porcukrot és valamilyen finom lekvárt

pakolok az asztalra, majd pedig szinte azonnal

vízszintbe is kalibrálom magam

...így vasárnap este felé. 

😀

Olaszos lencseleves

 Itt vagyok, meg is érkeztem

és 2020-at írunk hirtelen!

😀

Hát, na...a tavalyi évem írásügyileg

egy csöppet karcsúbbra sikeredett, mint

azt gondoltam, cserébe olyan mozgalmas

évet tudhatok magam mögött, hogy csuda! 😀

Na, de félre a tréfával, itt vagyok (csak

remélni merem, hogy valamennyit leszek itt

is az éven😉) és hogy áldozzak (végre)
Thot oltárán

(meg hogy kövessem az újévi szokásomat),

hoztam egy aprószemes receptet, tudjátok, ez

nagyon kell az új év kezdetére (vagy az

óév lezárására 😉).

Hozzávalók:
-0,5 kg lencse
-40 dkg sonka (bármilyen, amit szeretünk)
-3 kisebb fej vöröshagyma
-3 nagy gerezd fokhagyma
-3 szál szárzeller
-0,5 kg koktélparadicsom (lehetőleg a burkolata nélkül)
-2 csokor sárgarépa (8-10 kisebb db)
-1 csokor petrezselyem gyökér (4-6 kisebb db)
-1 csokor petrezselyemzöld
-fél kis fej kelkáposzta (de ízlés szerint)
-3-4 db babérlevél
-só
-1 kk füstölt csemege paprika
-frissen darált bors
-ízvarázs és/vagy életízesítő (mea culpa, nagyon szeretem ;)
-1 tk őrölt kömény
-1 ek cukor (kell a paradicsom miatt és hogy telt legyen az íze a levesnek)
-olaj
-1 ek liszt

Kezdem azzal, hogy a sonkát (egyben) főni

teszem, ha jó félig megfőtt, hozzáöntöm az előző

este már beáztatott lencsét, majd a harapható

méretűre összevágott répát és petrezselyem

gyökeret (pont, mint a zöldséges bablevesnél),

a vékony metéltre vágott kelkáposztát és a

burkolatától megfosztott paradicsomot.

Azért mehet bele ilyenkor már minden, mert a

beáztatott lencsének nagyon kevés idő elég ahhoz,

hogy megfőjön.

Karalábé ebbe most nem került.

Amíg ez fő, nagyon kevés olajon dinsztelni teszem az

egészen apróra összevágott vöröshagymát, szárzellert

és fokhagymát-alacsony hőfokon, meg ne égjen!

 Ha megvan, hozzáöntöm a már bezöldségelt leveshez,

beízesítem az egészet és kis hőn hagyom összefőni.

A főzés vége előtt a sonkát kiveszem, összevágom

tetszőleges méretűre és visszateszem a levesbe.

Ismét pici olajat öntök kislábasba, ebbe liszt kerül és

rántást készítek a levesre-meg ne égjen ez se!

A rántást a fövő leveshez öntöm, ezzel addig főzöm,

amíg a liszt íz elfő (5-10 perc elég, alacsony hőfokon).

Kóstolni ilyenkor is kell, után-ízesíteni, ha szükséges,

majd tálalni! 😊

Ja, tálaláshoz tárkonyos ecet került még az asztalra,

ami nagyon jól illik az egész leveshez!

A fazék mérete most 7 literes volt.

Boldog új esztendőt kívánok még egyszer,
minden Olvasómnak!