Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Az idei évünket Kányádi Sándor

versével zárom és kívánok/kívánunk

minden kedves Olvasómnak boldog,

békés, de legfőképpen egészségben

telő új évet!

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Kányádi Sándor

 

Tatár bifsztek

Az egyik legmegosztóbb étel, amit ismerek

-nyers a hús, nyers a tojás is.

Ezt valaki vagy nagyon szereti, vagy

nagyon nem -Nálunk kivételesen mindenki

rajong érte.

És még valami, autentikus recept ehhez nem

igazán van, ki egyszerűbben készíti, ki egy

csöppet tuningolva...de mindenhogy finom.

Hozzávalók...főfogásként kb. 8-10 főre-, előételként tálalva kb. 12-14 főre elegendő:

-1,2-1,3 kg marhabélszínhez (más néven vesepecsenye)

-5 ek dijoni mustár

-5 ek olívaolaj

-5 ek apró kapribogyó

-10 db közepes, vagy kisebb csemegeuborka

-5 tk Worcestershire szósz

-5 friss tojás sárgája

-2 nagy fej vörös-, vagy lilahagyma 

-2,5 ek frissen facsart citromlé

-5 ek nagyon apróra összevágott petrezselyemzöld

-só

-frissen darált feketebors 

 

Tálaláshoz:

-rengeteg pirítós

-lilahagyma

-cornichon uborka (pici méretű, ecetesebb ízű finomság...naaagy kedvencem)

-gyöngyhagyma savanyúság

-még több kapribogyó :)

-koktélparadicsom, többféle

-uborka

-kápia paprika

-zöld csípős paprika (akár Bácskai...azt is nagyon szeretem)

Kezdem azzal ennek a különlegességnek az

elkészítését, hogy jó pár nappal az asztalra

kerülése előtt kell megtenni az első lépést.

Ez annyit jelent, hogy miután jó minőségű és

minél frissebb bélszínre sikerül szert tenni,

pár napra a hűtőbe fog kerülni pácolódni, ami

pedig annyit tesz, hogy dijoni mustárral alaposan

bekenem a szép darab bélszínt, ráöntöm az olajat,

(a húsról leszedem az inas részeket, ezt a

lépést ne hagyjuk ki),

légmentesen elcsomagolom és megy megpihenni

...nagyon jót tesz a húsnak!

 

A következő, hogyha autentikusak szeretnénk lenni

(és miért ne szeretnénk), akkor nem daráljuk a húst,

hanem jó éles késsel daraboljuk apróra.

Itt már meg is oszlik a tábor, ugyanis húsdarálón

is átdarálhatjuk (egyszer elég).

Ami engem illet, én mindenhogy, mindenféleképpen

szeretem a tatár bifszteket, úgyhogy igazán

pártatlan vagyok ebben a kérdésben.

😀

Következhetnek a hozzávalók (zöldségek és ízesítők):

attól függően, hogy simán, vagy darabosabban

szeretjük az elkészült pépet, dolgozhatunk késsel,

vagy késes robotgéppel...én késsel daraboltam mindent.

A hagymát burkolatmentesítem és amennyire csak

tudom, apróra összevágom, félidőnél hozzákerül

a kapribogyó is, majd az uborka, a petrezselyem

és minden felsorolt hozzávaló.

Az ízesítés kinek-kinek szája íze szerint történjen,

kóstoljunk közben mindenképpen, nálunk ez a recept

bejövős.

A hozzávalókat alaposan összekeverem,

tálalás előtt hozzákeverem a darált, vagy darabolt húst.

Az elkészült tatárt tálalás előtt 1-2 órával készítem el

csak és hogy az ízek összeérjenek, a megterített asztalon

várakozik a sorára, hűtőben majd a maradék fog pihenni.

Tálalásnál legyen nagyon közel a kezünk ügyében

a kenyérpirító, csak mert attól függetlenül,

hogy valaki kenyeres, vagy nem, ehhez biztosan

többet fog megenni a szokásosnál...jóóóval többet.

😊

Azután egy nagyobb tálon szépen rendezzük

el a kísérő zöldségeket, jó sokat ezekből is,

minden el fog fogyni...ha nem rögtön, akkor

másnap reggel.

😉

Isten háta mögött

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek
mindenkivel ő sem törődhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak 

Kányádi Sándor 

 

Töltött káposzta

Holnap karácsony

...és miután az idén sem sütemények,

sem más, jellegzetes karácsonyi étel

receptjét nem osztottam meg (mea culpa,

mea culpa, mea maxima culpa)

úgy gondoltam, hogy bár van egy pár féle

töltött káposzta recept a blogon,

de csak közzéteszem ennek

a szépségnek is a leírását.

💝

Hozzávalók:

-60 dkg darált hús, jelen esetben sertés és marhahúsból, fele-fele arányban

-2 kg SAVANYÚKÁPOSZTA

-savanyú lapu (ez nagyon töltelékméret függő :)

-20-25 dkg gersli (nálunk csakis ez kerül a káposztába)

-2 közepes fej vöröshagyma

-4-6 gerezd fokhagyma

-só

-frissen darált feketebors

-ételízesítő

-csemege paprika

-kevés zsiradék

-1,5 kg sertés bőrös csülökhús 

-Piros Arany

-Gulyáskrém

A vöröshagymát kis kockára összevágom,

kevés zsíron puhára dinsztelem, a végén rányomom

a fokhagymát is.

A gerslit alaposan átmosom (nagyon sok kosz van rajta),

ráöntöm egy részét (kb. a felét) a darált húsra, mehet rá

a dinsztelt hagyma is, kb. 1,5 dl víz, fűszerezem és

összekeverem az egészet.

A belekerülő húsról: kétféle módon szoktam a káposzta

közé rakni, vagy pörköltet készítek, a húst jó félig

megfőzve, vagy nyersen kerül a fazékba és akkor a káposzta

főzőlevét ízesítem be (só, bors, Piros Arany, Gulyáskrém,

csemege paprika, ételízesítő)...attól függ, hogy mennyi

időm és legfőképpen mennyi kedvem van.

A szálas káposztát forró vízben alaposan kimosom

(tényleg alaposan, különben ehetetlenül savanyú lesz a

végeredmény), a lapukat viszont úgy hagyom, ahogy

vannak. Ha a lapuk nagyon nagyok, kettévágom.

Ezt azért szoktam megtenni, mert egy ideje úgy

főzöm a káposztát, hogy szinte falatnyi méretűek a

töltelékek, ugyanis régebben mindig azon ment az

agyalás (azaz vették el a maradék eszem), hogy kisebb

töltelék nincs?

Na, egy ideje van! Csak az van!

 

 A lapukba adagolok 1-1 evőkanálnyi húst, feltekerem

és szépen, sorban lepakolom (ez is igen szép látvány

tud már lenni).

Nagy fazékban, vagy lábasban főzöm mindig, ugyanis

a Nagymamám mondása szerint kiesni ebből nem fog.

A fazék aljára lapu kerül, erre egy kevés szálas káposzta,

majd jöhet a sorozás, szépen, kényelmesen, amíg tartanak

a hozzávalók. A 60 dkg darált húsból 28 db kis tekercs

lett (2 falatnyi szépségek).

Ha minden az edényben van, felöntöm vízzel és fedő

alatt, közepes hőn, jelen esetben (a nyers csülök miatt)

kb. 3-3,5 órát főzöm; olyan 1,5 óra elteltével kóstolok

és ízesítek.

Tálalásnál tejfölt és friss kenyeret kínálok mellé.

Jó készülődést és boldog karácsonyt

kívánok minden Olvasómnak!

Tejszínes, sonkás penne

Hozzávalók:

-25 dkg B. Penne tészta

-25 dkg sonka (most szeletelt)

-4 dl tejszín (igazi, 30 %-os :)

-2 nagy fej vöröshagyma

-kb. 6 nagy gerezd fokhagyma (kinek-kinek ízlése szerint)

-só

-frissen darált bors

-1 csokor petrezselyemzöld, vagy szárítottból 1-2 evőkanálnyi

-jó sok reszelt sajt (most Trappista)

-olaj

-vaj

 

Kezdek a tésztával, mert nagyon gyorsan

lesz készen a szósz is.

Tehát olyan sós vízben, mint a tenger, a tésztát

kifőzöm majdnem készre-teljesen a szószban

fog készre főni.

 

 Amíg fő a tészta, olaj és vaj keverékén az

apróra összevágott vöröshagymát kevés sóval

dinsztelni teszem, a vége felé rádobom a vékonyra

szeletelt fokhagymát is.

Felöntöm tejszínnel, hozzáadom a felvágott

sonkát és mehet bele a leszűrt tészta is

(amit ezekben az esetekben soha nem mosok át).

Pár perc összefövés elég az egésznek.

A lereszelt sajtból mindenki a tányérja tartalmára

kap annyit, amennyit szeretne...általában jó sokat.

Nagyon gyors és nagyon finom vacsora.

😊

Karácsony felé

 

Szép Tündérország támad föl szívemben

Ilyenkor decemberben.

A szeretetnek csillagára nézek,

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,

Ilyenkor decemberben.

Bizalmas szívvel járom a világot,

S amit az élet vágott,

Behegesztem a sebet a szívemben

És hiszek újra, égi szeretetben,

Ilyenkor decemberben.

 

És valahol csak kétkedő beszédet

Hallok, szomorún nézek,

A kis Jézuska itt van a közelben,

Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,

S ne csak így decemberben.

Juhász Gyula: Karácsony felé