Tarhonya

A tarhonya török, vagy perzsa közvetítéssel került hozzánk.

Már a 17. századtól van írásos nyoma, de az 1800-as évektől
terjedt el széles körben.

Hagyományosan nyáron készítették, hiszen ilyenkor volt alkalmas

az időjárás a nagy mennyiségű tarhonya kiszárítására.

 A tarhonyatésztát liszt, só, víz és tojás alkotja, ugyanúgy,
mint a csipetkét.

Az eredeti szegedi tarhonya fél kiló liszt, egy tojás, só és víz
hozzáadásával készül, de a tojás mennyiségében, a liszt finomságában
eltérnek az egyes receptet.

A kész, száraz tarhonyát fogyasztásig vászonzacskóban
tartották a kamrában.

Eleink a kemény tésztát reszelték, de készülhetett kézzel is,

késsel vagdosva, tenyérrel deszkán gömbölygetve.

A tarhonyát méret szerint a tarhonyaszitával osztályozták.

A kész tarhonya két napig a napon száradt, a meleg időjárást

tarhonyaszárító időnek is nevezték.
Manapság inkább géppel készítik.

Hozzávalók:
-0,5 kg tarhonyához (legyen akár apró, dörzs, vagy házi)
-kevés olaj
-só
-1 liter víz

A tarhonyát annyi olajon, amennyi  mindenhol fedi a szemeket 

megpirítom (világos-, vagy sötétebb színűre),

kétszeres mennyiségű -forrásban lévő- vízzel felöntöm,

5 percig főzöm, majd a gázt alatta elzárom, fedővel letakarom

és a teljes puhulásig néhányszor átkavarom.

A folyadékot mind egy cseppig fel fogja szívni, ellenben nem ég le! 

Pörköltek -leginkább csirke- kiváló kísérője!