...befőzőautomatában
Hozzávalók:
-5 literes befőttes üveg(-ek) (ami a valóságban 4,2 literes :)
-üvegenként 6-7 cső kukorica
-szintén üvegenként 2 ek cukor és
-1 ek só, ami jelen esetben parajdi só (remélem, hogy nem lesz semmi bajuk :)
-sima csapvíz, a felöntéshez
Nagyon szép, rendkívül édes csemege
kukoricát kaptunk, amiből nem volt kérdés,
hogy az idén végre kerül üvegekbe is, ugyanis
legalább 3 éve szemezek ezzel az eltevési
móddal, de eddig nem tudtam összehozni
...az időgép hiánya is közrejátszott.
Na, majd most!
😀
Kukoricáékat megfosztom a burkolatuktól,
folyó víz alatt lemosom mindegyiket és pakolom
is szépen, sorban az alaposan kimosott üvegbe.
Nekem egy üvegbe 6 cső fért el, de természetesen
méretfüggő a dolog, kisebb, kecsesebb csövekből
akár 7 darab is befér.
Mehet rájuk cukor és só, biztonsági okokból
leszorító (így nem fognak a víz fölött úszni a
kukoricák), majd felöntöm sima
csapvízzel az üvegeket, fedél kerül mindre
és berakom az automatába, amibe ebből a
nagy üvegből 3 db fér el.
Maximum jelzésig feltöltöm vízzel az automatát,
beállítom az időt (120 perc) és a hőfokot (100 fok),
rárakom a tetőt és indítom is az egészet.
Igen, az automatának idő kell, hogy felmelegítse
azt a nagy mennyiségű vizet (ez lehet akár
1,5 óra is), legyen ez az ára annak a kényelemnek,
amit a befőzőautomata nyújt.
 |
| Innen indul a történet. |
 |
| Kb. 20 perc elteltével. |
 |
| Kb. 45 percnél. |
Ha elérte a kívánt hőfokot, sípolással jelez a gép,
innen indul automatikusan a visszaszámolás,
majd ha lejárt az idő, szintén sípol.
 |
| Itt volt nagyjából 1,5 óránál, innen kezd visszaszámolni. |
Semmi dolgunk nincs vele, csak szépen ki kell várni
a végét...nem gyorsvonat, de igen kényelmes!
😀
Ha végzett a kis R2D2, az üvegeket azonnal kiveszem
(nem hagyom benne!) és rakom is a kamrapolcra
...már, miután lefotóztam.
😉
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése