Sóskafőzelék

 Réti sóska, mezei sóska, kerti sóska, egyszerű sóska;

lórom, lósóska, juhsóska...majd' egyről beszélünk!

 

A sóska a tavasz legpikánsabb vitaminforrása,

hatalmas adag C-vitamin tartalommal,

aminek, ha ésszel készítjük el,

a nagy részét meg is fogja őrizni!

 Frissen szedve 
(ahogy kis koromban Mi is tettük/szedtük/ettük)

nagyon kedvelt gyerek-csemege!

Főzelék, vagy mártás

-attól függően, hogy milyen sűrű, vagy éppen híg.

Mi főzeléknek hívjuk (főzinek becézzük :),

de viszonylag hígabb az állaga, mint a klasszikusnak.

Ki-ki döntse el maga, minek nevezi. :)))

Hozzávalók:
-1 kg sóska
-mangalica zsír
-só
-cukor
-ételsűrítő
-tej (vagy tejföl, ha sűrű főzeléket szeretnénk)

Azért a nagy mennyiség, mert miután zsíron megpárolom, 

két felé veszem és megy a fagyra.

Tehát a sóska vastag szárát először el kell távolítani;

nincs annál rosszabb, mint mikor ilyenek maradnak 
a főzelékben (kivétel a menzás főzelék, 

amiben meg lisztgombócok szoktak sűrűn előfordulni-fúúúj :)

többszöri, bő vízben átmosni, a szárat levagdosni, 

majd -ki hogy szereti, apróra vágva, vagy egyben hagyva-

forró zsiradékban puhára párolni (amíg teljesen szétmegy).

Az ételsűrítőt hideg tejben kikeverem, ráöntöm a sóskára 

és innen lehet elkezdeni ízesíteni sóval, cukorral.

Bármilyen formában szeretjük!

Amíg a Királylány még pici baba volt, krumplipürével ette (két pofára :)-

sosem küzdöttünk Vele, mindent megevett

(mondjuk főztem is neki mindent!);

Mi tükörtojással esszük-csilipelyhes sóval és darált borssal megszórva.

Nyamm! :)))