"Az erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával.Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket kezdetben tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy népszerűségnek örvendenek. Az Észak-afrikai sivatagokban tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert.A savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére.
Az erjesztett ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit, hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan felszívódni a vékonybélben.
Indiában, Koreában, Kínában és Japánban édes, sós és savanyú uborkát fogyasztanak, Észak- és Közép-Európában savanyú káposztát és kovászos uborkát, a Mediterrán országokban pedig, egy-egy üveg vörösbort szolgálnak fel az étel mellé.
És hogy miért is előnyösek az erjesztett ételek?
A baktériumokkal erjesztett ételekben, az erjesztés során megindul a bomlás, amelynek következtében olyan jótékony baktériumok jönnek létre, amelyek segítik az emésztőrendszer működését, valamint megóvnak a kórokozóktól és más parazitáktól.
A legkedveltebb erjesztett élelmiszerek az érlelt sajtok, a sör, valamint a bor.
Íme néhány "összetevő", illetve példa az erjesztett ételekre:
Acidophilus: a Lactobacillus Acidophilus egy jótékony mikro-flóra, ami a joghurt, a kefir és az erjesztett zöldségek legfőbb hatóanyaga, de kapszula formájában is kapható.
Telepes zöldségek: a telepes zöldséget reszelt káposzta alapon készítik más zöldségek hozzáadásával. A zöldségeket légmentesen lezárt dobozokban erjesztik több héten keresztül. Ez az eljárás segíti a jótékony baktériumok termelődését. A koreai kimchit, és a nyers savanyú káposztát is ilyen módszerrel készítik.
Miso: a rizsből, szójából, árpából és csicseriborsóból is készíthető miso szintén erjesztéssel készül. A miso gazdag antioxidánsokban, enzimekben és B-12-Vitaminban és segít a szervezet sugárterhelését csökkenteni.
Savanyúuborka: a savanyú uborka nagy mennyiségben tartalmaz lactobacilli baktériumokat, amik segítik a zöldségek és gabonafélék emésztését. A savanyú uborka ezen kívül igen gazdag rostokban, így segíti a megfelelő bélmozgást.
Ecet: az ecet, különösen az almaecet gazdag jótékony hatású enzimekben és segíti az immunrendszer működését, az emésztést és a vér pH-szintjének fenntartását."
Közepes méretű uborkákat veszek
(mindig-gusztábbak a nagy drungóknál :),
alaposan megsúrolom őket, két végüket levágom
és mindkét végét bevágom.
Üvegbe rakosgatom, szépen, katonásan, közé tisztított
fokhagyma kerül (kinek-kinek ízlése szerint),
a tetejére pirítós kenyér (egy fél zsemle is kiváló), közé,
vagy rá kapor.
A rá kerülő léről pedig: minden liter meleg vízhez
egy púpos ek só szükséges-ezt oldódásig kavarom
és ráöntöm az uborkára.
Az üveget tányérra teszem (elég mély legyen, hogy
a kifolydogáló lé ne csurogjon ki belőle)
és a tetejére is kerül egy kistányér
(súlynak, védőeszköznek :)
Három nap verőfény és a csodás zöld uborkák
átlényegülnek kevésbé csodás színű, de annál nagyszerűbb
ízű finomsággá. : )
Bár itt még meleg, ki bírná ki kóstolás nélkül? : ) |
A kenyeret kiemelem, az uborkákat átpakolom
egy másik, zárható edénybe és az opálos, nagyon finom,
egészséges levet átszűröm rájuk...hűtőszekrény, rájárás.
:) :) :)
Imádom, és a kovászos uborka is azok közé az ételek közé tartozik, amiket felnőtt fejjel szerettem meg! :) Pirítóssal még nem készítettem, csak sima kenyérrel, legközelebb kipróbálom így, köszi az ötletet! :)
VálaszTörlésMég egy plusz finom ízt ad neki.
TörlésÉs szívesen! :)