A szurokfű, más néven közönséges szurokfű, vagy
vadmajoránna (Origanum vulgare)
az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának
szurokfű (Origanum) nemzetségébe tartozó
fűszer- és gyógynövényfaj, amelyet latin nevéből
oregánónak is neveznek.
Az ókori Egyiptomban is ismerték már gyógyhatásait,
köhögéscsillapítóként volt közismert,
az ókori Görögországban pedig
sérüléseket
gyógyítottak vele.
A középkorban az ételeket a
szurokfű olajával
óvták meg a mikrobás fertőzésektől.
Egész Európában ismerik és használják,de fűszerként főleg a mediterrán konyhára jellemző
(gyakran bazsalikommal és rozmaringgal kombinálva).
Sajátságos íze van, mely a majorannára és a kakukkfűre
emlékeztet.
Hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak
és erdőszélek növénye.
Közkedvelt fűszer- és gyógynövény.
Különösen a görög, török,
palesztin, arab, szír,
portugál és dél-amerikai konyhák kedvence,
de
egész Európában elterjedt és ma már az olasz konyha
ételeit sem lehet
elképzelni nélküle.
Gyakran használják paradicsommártás ízesítéséhez,
grillezett húsokhoz, sült zöldségekhez.
A frissen szedett leveleket salátákhoz adják.
Virágzó hajtásait vágva,
vagy morzsolva árusítják.
Nemcsak az olaszos fogásokhoz, de különféle
egyéb
levesekhez, töltelékekhez, paradicsomos, burgonyás,
halas, babos
ételekhez, pástétomokhoz,
mártásokhoz is használják.
Nem azonos rokonával, a kerti majoránnával
(Origanum majorana).
Felhasználásuk ugyan hasonló, de a szurokfű sokkal
aromásabb.
A szurokfüvet a természet antibiotikumának tartják.
Karvakrolt, illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot
és gyulladáscsökkentő timolt
tartalmaz;
a karvakrol és a timol a baktériumok szaporodását gátolja.
Maga a szurokfű 2–5%-ban tartalmazhatja,
olaja az oregánóolaj pedig
40–70%-ban.
A legjobb minőségű olajok akár 85%-ban is
tartalmazhatják a
karvakrolt, de ez függ a lepárlás módjától.
A növény levelét megszárítják, és nyugtató hatású teát főznek belőle.
Teája (forrázata) étvágygerjesztő, idegnyugtató,
baktériumölő, köhögéscsillapító hatású.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése