2014. november 3., hétfő

Gyapjas tintagomba


"Áprilistól novemberig füves területeken, utak mentén,
parkokban és művelt területeken, kertekben
(kedvező időjárás esetén) gyakran találkozhatunk a feltűnő
megjelenésű gyapjas tintagombával.
Kevesen tudják, hogy ez a könnyen határozható gomba a
legkiválóbb étkezési gombák közé tartozik.
Jellegzetes külseje alapján mérgező fajokkal
szerencsére nehéz összetéveszteni.
Nevét onnan kapta, hogy a termőtest öregedésével a
gombakalap sejtjeiben önfeloldódási folyamat játszódik le
és a beérett spóráktól feketére színezett, tintaszerű folyadék keletkezik.
A gyapjas tintagomba karcsú, 10–20 cm magas, gyűrűszerű gallért viselő,
üreges tönkjén fiatalon tojás alakú, fehér színű kalapot hordoz,
ami okker-barnás elálló pikkelyektől „gyapjas”.
A szakirodalom, a gombakedvelők és saját tapasztalatunk alapján is állíthatjuk,
hogy fiatalon igen jóízű, a legkiválóbb csemegegombákkal is felveszi a versenyt.
Ennek köszönheti, hogy számos kutató szakember és gombatermesztő
kezdett termesztésével foglalkozni.
A beérett termőtestek sajnos igen hamar elfolyósodnak,
ezért a szedés időpontjára és a tárolásra nagyon ügyelnünk kell.
Hűtve, 4 °C-on sem tárolhatjuk általában 2 napnál tovább.
A gomba önbomlása előfőzéssel (blansírozással) megállítható,
amivel szintén megnöveljük a tárolás idejét.
Emellett konzerválható és fagyasztható, a fiatal gombákat
vékony szeletekre vágva gyorsszáríthatjuk, illetve fagyasztva is száríthatjuk.
Ez a gomba igen változatosan elkészíthető,
előszeretettel készítenek belőle töltött gombát,
de egyszerű gombapörköltnek is kiváló.
Elkészítés előtt a gombákat alaposan vizsgáljuk át
és amelyik elfolyósodásnak indult,
azt dobjuk ki, mert gyomorrontást okozhat."
Történt ugyanis, hogy (miután ismét afféle fogadalmat tettem, 
hogy a hétvégén semmit, a világon nem fogok csinálni
-4 napja megint dögrováson voltam :)
Béla barátunk, bocsánat,  a Szállító a  telefon másik végéről közölte,
miszerint azonnal nálunk lesz egy kis frissen szedett gyapjas tintagombával.
Na, bakker!
A csirkecombokat akkor fűszereztem be a tepsiben 
és indítottam útjára, mármint sülni
 (krumplival, hagymával, almával társítva)
-csak mert a családnak enni még kell attól, hogy én az ágyat nyomnám.
Most mit csináljak?
A ház Ura is éppen indult dolgozni,
(na, nem mintha a konyhában egyébként nagy segítség lenne :)
távozóban azért még meghagyta, hogy valami finom legyen belőle!
Én meg búcsúképpen intettem neki... :)
Ennyit a fekvésről!  :)))
A recept és maga a bejegyzés is általam teljesen feledésbe merült már
(180 piszkozatom van-hogy azok mikor lesznek közhírré téve?! :),
mígnem ma TZ fotóit nézegettük és nagyon ügyesen felismerni
véltem az egyiken a gyapjas tintagombát (egyedül ezt :).
A fent szereplő főszereplő (egy része)
vajon, egy kis chilis sóval, borssal és fokhagymával sült,
majd tojások kerültek rá és pirítósok tetején fejezték
be pályafutásukat.
Egy év távlatából ennyire emlékszem.
És még arra, hogy nagyon finom volt! :)))



4 megjegyzés:

  1. Már éppen kezdtelek irigyelni, hogy a hétvégén semmit nem csinálsz, aztán láttam, hogy nyomós okod lett volna rá. Remélem, már jobban vagy, az "integetést" pedig megnéztem volna. :))) A gombából pedig finomat főztél-sütöttél! :)

    VálaszTörlés
  2. A fiatal tinta gombát miután megtisztítottuk hasonló módon panírozzuk mint a húsokat aztán forró olajban megsütjük. Tartár mártással egyszerűen kiváló!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jó ötlet, ha hozzájutok, feltétlenül ki fogom próbálni, ugyanis a gombát mindannyian szeretjük!
      Köszönöm, hogy itt van/vagy! :)

      Törlés