...avagy szegény asszony azzal süt, amit "kisüt":) Aki ismer, tudja, hogy mindig agyalok valamin. Nem voltam máshogy ezzel a kalandommal sem. Néha sütni is szoktam-nem csak főzök- többek között pitét, édesen - sósan; aki sütött már ilyet, tudja, hogy súlyozva elő kell sütni, mert különben szétázik a tészta. Erre a célra eddig egy kilogramm rizst használtam; nincs annak semmi baja, csak kipattant egy szikra a fejecskémből, hogy 'gazdagabb' helyeken kifejezetten erre a célra gyártott kerámia pite súlyt használnak
- ilyen valahogy nekem is kell! Addig agyaltam, míg lett, nem is akármiből:
mosógolyóból!!!
Tibi szomszédommal elautóztunk a havi nagy országos vásárba, ráizzítottam Őt is a keresésre (na és az Ő dolga volt az alku!); hangyányi idő elteltével már olyan vad ötletekkel hozakodott elő és olyan megoldásokat javasolt (mint pl. a csapágygolyók, fa golyók beáztatva, légpuska lőszer tömegesen, kisebb méretű hamutálak, gyűszűk, apróbb féle vas alkatrészek garmada............), hogy az árusok azt gondolták, rajtuk szórakozunk, pedig nem! A vége az lett, hogy sikerült rendkívül jutányos áron felvásárolni 6 darab mosógolyót (+ az otthoni kettőt is feláldoztam e nemes cél érdekében).
Ezeket otthon szétvágtam, a golyókat kiszedtem, forró víz alatt átmostam -700 g lett a tiszta súlya! A 6 darabnak egyébként pont 500 g a súlya, mint a boltinak.
Most ismét lett egy praktikus (és nagyon hasznos) sütési kellékem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése