Paprikás krumpli

Életem első főztje!

 

Na nem ez, hanem amit 12 évesen bűvészkedtem össze,

s ami az én emlékeim szerint viszonylag ehető volt

-bár az idő sok mindent megszépít-,

az Apukám mosolyogva, de természetesen megette,

az Érsanyám szerint viszont 3 napig ázott hypo-ban a fazék

a mutatványom után...de hát valahol mindenki elkezdi, nem!?

Túl sok szidást nem kaptam, csak egy sugallatot,

hogy sok fazék nincs, amit szénné égessek. :)))

Nem nagyon szegte szárnyamat a nem túl rózsás kezdet,

így lassacskán elkezdtem főzni.

A Lánykám - aki lassan már nem csak az ötleteket fogja

adni a főzéshez, hanem be is fog mellém állni-,

ha gyorsan elkészíthető ebéd/vacsora-javaslatot kérek,

sokszor ezt kéri, nagyon helyesen!

És nem is kell hozzá sok minden:
-krumpli-ha új krumpliból készítem, azt mindig karikára vágom és ha teljesen új, még a héját is rajta hagyom
-hagyma
-szalonna, vagy zsír
-fokhagyma
-só
-bors
-ételízesítő
-egy kk.csemege paprika
-paradicsom
-paprika-ha nincs, kiváló helyette a piros arany, akkor nem kell por paprika
-csipetnyi őrölt kömény

Mivel ez egy nagyon gyorsan elkészíthető étel,

lehetőleg annyit főzzünk, amennyit egyszerre megeszünk,

mert a főtt krumpli már nem túl finom másnap.

Ha mégis marad és csak én vagyok hajlandó megenni,

főzök ki hozzá fodros nagykockát, összekeverem, s máris van

egy nagyon gyors (majdnem igazi) "öhöm" a tányérkámban. :)

A legegyszerűbb és egyik legfinomabb

eledele a nagyon éhes embernek. :)