"Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm,
gyúl apró gyertya ínség idején,
óh csak ne legyen sorsom bús közöny,
óh csak legyek a fény forrása én,
apró gyermekek bálványozott fája,
én az idegen, én a jövevény,
égő fenyőfa, égő áldozat,
akit az Isten ősi otthonából
emberek örömére elhozat.
Csak rajzolódjék mélabús árnyékom,
imbolyogjon a szűk szobák falán,
mindegy, hogy mi lesz velem azután."
(Reményik Sándor: A karácsonyfa énekel)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése