Részeges körtekompót

Mert mihez is kezdjen az ember lánya akkor,

ha rendelkezik egy halom körtével? 

Ette sülve, ette főve, ette camembert-rel, 
ette nyersen is, de még mindig van egy jó pár darab!

Kellene belőle kompót is, nem?
De!   :)

Hozzávalók:
-8-10 db körte
-2 ek borókabogyó
-1,5 dl vanília aroma (rumos is, vaníliás is :)(és ismét lehet gyártani a következő adagot,
mert nincs már messze karácsony és a sütési dömping! :)
-3-4 dl víz (amennyi ellepi)
-1 lime leve
-10-15 dkg cukor

A körtéket mosom, hámozom, a magházat kivágom
és cikkekre vágom.

A borókabogyókat kicsit megnyomom.

A vizet a lime levével, a cukorral és a borókabogyókkal 

a cukor oldódásáig főzöm.

Ekkor belekerül a körte és picit főzök rajta, 

de éppen csak annyit, hogy még roppanós maradjon az állaga.

(A borókabogyót itt ki is lehet szedni!)

Ha ezzel is megvagyok:

1. és felnőtteknek készül a kompót, akkor itt 

kerül bele az aroma, a tűzről való levétel után;

2. ha gyerekek is fognak enni belőle, 

öntsük bele az elején és az alkohol el is fog 

főni belőle, mind egy szálig! 

Csak itt vigyázzunk, nehogy meggyulladjon az alkohol!

Tejfölös, savanyúkáposztás bableves

Megint csak egy történés bontakozott a kútfőmben, 

ugyanis db (ismételten) küldött pár sólet konzervet,
azzal a kéréssel, hogy most már osszam is meg.

Na, de mivel legalább háromféleképpen van már

fent sima sólet a blogon

 (és mind a konzervipar remeke), 

1    2  

dolgozó emberként asszonyként 

valamit azért csak muszáj volt kitalálni belőle, 

egyrészt engedve az Olvasói (és Anyagbeszerzői)

nyomásnak, másrészt, mert lassan az összes Olvasóm elpártol.

Az összetétele nagyban hasonlít 

a bakonyi betyárlevesemhez,

na és Hankka Koma-leveséhez

(vagy a korhelylevesemhez, 

vagy a szabolcsi káposztás bableveshez

...lehet paróka, szobafestő pemzli, egyujjas kifordított bundakesztyű, 

vagy papucs orrán pamutbojt...

"Picur" pedig a konyhasarokban ül és vár, éhesen, szegény Gyerek.

😀

Hozzávalók:
-2 doboz sólet konzerv, amiben füstölt marhahús is van
-mangalica zsír
-4 db sárgarépa
-3 db petrezselyem gyökér
-1 cs újhagyma
-10 db barna csiperke
-10 db kelbimbó
-40 dkg savanyú káposzta, kicsit átmosva
-2-3 dl tejföl
-só, bors
-pár karika  sarudi, csípős vastag kolbász, az Agg rokon hűtőjéből

Nyammm

 A zöldségeket pici sóval, borssal, kevés zsírral,

vízben puhára párolom,

hozzáöntöm a sóleteket, a kolbászt-egy kicsit feldarabolva-, 

majd a savanyú káposztát-egy kicsit összevágva.

Addig, amíg felfő, vízzel kikavarom a tejfölt, ráöntöm a levesre 

és a sólet "kész-sége" miatt csak itt kezdem ízesíteni.

Nem is nagyon főzögetem tovább, inkább tálalok és étetek.

(És hogy a januári 18 karikás találkozónkon nem fogok

egy ruhámba se beleférni, az már egészen biztos.)

A második tányér, ütősen.

Nagyon tartalmas, nagyon őszi, nagyon finom.

 Majdnem félórás recept.

Tepertőkrém

Mint ahogy anno már megénekeltem,

most közzéteszem a receptet is

-ami késik, csak nem múlik.

Hozzávalók:

-25 dkg tepertőhöz

-1 nagyobb fej vörös-, vagy lilahagyma (még jobb vegyesen)

-2 db főtt tojás

-2 ek magos mustár

-2 nagyobb gerezd fokhagyma

-1 ek Gulyáskrém

-1 ek Piros Arany, csípős, vagy csemege, kinek-kinek melyik jön be

(csak mert ezzel a két hozzávalóval jóval egyszerűbb és nem utolsó sorban finomabb lesz)

-darált bors

-só

A tojásokat főni teszem, 10 percre.

Közben az apróra vágott hagymát plusz fokhagymát

pici zsíron megdinsztelem

-mert hát attól, hogy urambocsá paraszti eledel, 

nem feltétlenül kell utána hagymaszagban úsznunk.

A keményre főtt tojásokat, a tepertővel és 

a hagymával (zsírjával együtt) ledarálom,

ízesítem és tálalom (ami marad, az csatos üvegben

a hűtőbe kerül).
Ha marad.

😉 

És a héten már tényleg nem megyek a konyha közelébe se.

Tótsütemény

Mert hát ez is úgy kezdődött, hogy volt még másfél
órám este, amíg a Királylányért kellett mennem
(házibuli) és ahelyett, hogy az egész napos úton levésem
után végre egy csöppet vízszintbe kalibráltam volna
magam, megint csak bámultam a Nagy Szent Világhálót
...de nem hiába, mert Hankka ismét valami
egészen csodásat sütött,
nekem pedig elszorult a szívem, hogy dolgozó emberként
asszonyként, milyen diszkriminatív vagyok a
család 2/3-val szemben, ugyanis egy ideje azt kénytelenek
enni, amit eléjük teszek
-mármint hogy nincs nagyon választás, meg apelláta,
meg ilyenek.
Minden maradék erőmet összeszedve kivánszorogtam
a spájzig, magamhoz vettem a hozzávalókat és úgy
döntöttem, hogyha elalszok is közben, akkor is lesz rendes
sütemény az én családomnak is.
Egyébként is felkelek majd a konyhai időzítő órára
...20 perc is valami.
 

Hozzávalók:
-25 dkg vajat (igazit)
-25 dkg kristálycukorral fehéredésig kevertem/kavartam
-1/2 citrom levét  és
-2 ek vanília aromát hozzáadtam
-20 dkg sima lisztet és
-1 csomag sütőport beleszitáltam
-20 dkg félig darált diót hozzákevertem (csak mert mi így jobban szeretjük a diósokat), majd
-6 tojás fehérjét habbá verve, óvatosan beleforgattam 

Közben a sütőt előmelegítettem 180 fokra.

Egy 25x35 cm-es tepsit sütőpapírral kibéleltem, 

beleöntöttem és elsimítottam a masszát benne, 

majd légkeveréssel 20 percig sütöttem.

A massza (a sima piskótatésztához képest) nagyon
furcsa, sűrű, majdhogynem ragadós volt, 

sütés után  viszont annyira puha, kellemes lett a
tészta,  hogy megtartom a receptet.

Amíg a tészta sült, kikevertem

-6 tojás sárgáját
-30 dkg porcukorral (kézzel, alaposan) és ezt a megsült piskóta tetejére maszatoltam-azonnal, még melegében (így kell, de nem lett olyan szép a végeredményem, mint Hankkának

Nem is akarnám vele felvenni a versenyt

díszítés-ügyileg.

Viszont a végeredmény kárpótol minden elpepecselt
percért, fantasztikus íze van.

Hagytam állni, amíg teljesen kihűlt az egész,
utána szeleteltem.

Karamellöntet

...házilag, ami garantáltan jobb, mint a bolti!  :)

Itt panna cottával tálalva.

Hozzávalók:
-30 dkg cukrot 
-3 ek vízzel karamellizálok-meg ne égjen a cukor! 
-4 dl tejszínnel felöntöm és 15 percig kavargatva főzöm 
-ennyi idő kell, hogy tökéletes legyen az állaga. 
Miután kihűlt, jobban be fog  sűrűsödni!

Nem kell semmi más bele!

Csülöksonkás sült "szendvics"

Hozzávalók (6 db-hoz):
-15 dkg kenyérliszt
-0,5 dl langyos tej
-1 egész tojás (felverve)-a fele a tésztába, a fele a tetejét lekenni
-2 ek vaj
-1 kk só
-1 dkg élesztő
-egy nagyobb csipet cukor

-6 vékony csülöksonka szelet
-magos mustár
-füstölt sajt
-a másik fél tojás

A tésztát bedagasztom és kelni hagyom, legalább egy órát.

A megkelt tésztát 2-3 mm vékonyra nyújtom, 

majd 12 db 9 cm-es kört szaggatok 

(csak mert ekkora átmérője van a csülök-szeleteknek).
6 lapot vékonyan megkenek magos mustárral,

teszek egy-egy sonka szeletet rájuk,

letakarom a maradék tésztával; 

itt kezdődik a formázás:

bevágom őket 6-6 helyen, fordítok egyet a háromszögeken, 

lekenem tojással és megszórom füstölt sajttal.

Előmelegített sütőben, légkeveréssel, 180 fokon, 10 percig sütöm.

Az alapötlet Gabriellától származik

(egy hangyányi változtatással)

-meglátni és beleszeretni.

Nála elég sok "beleszeretős"

dolog található.

Azokért, akik már nincsenek közöttünk...

Holnap halottak napja lesz.

Végigjártunk minden temetőt, ahol a családunk, a barátaink, 

a szeretteink alusszák örök álmukat-sajnos sok helyre kell menni. 

Minden sírra virág és mécses kerül -a Gyermek osztja el, 

ő is gyújtja meg, már nagylány- és amíg Ő munkálkodik, kérdez...

Mi pedig mesélünk neki (és nem csak ilyenkor) megható, 
vagy épp vidám történeteket azokról, 

akik már nincsenek velünk;

apró, pici emlék-szösszeneteket a drága nagyszülőkről 

-az Édesapámról, aki halkan súgta meg a vőjének, 
hogy milyen nagy boldogsága az, hogy az unokáját 
ugyanúgy neveztük el, mint engem Ők annak idején; 
a férjem Nagyapjáról, aki híresen szigorú ember volt, 
mégis könnyes szemekkel nézett ránk, mikor a dédunokája előtte- 
és hozzá tette meg első lépéseit; 
a Dédnagymamámról, aki bár már nem látott, de végigsimogatta 
az ükunokáját és azt mondta, nagyon szép gyerek lehet;  
a másik Nagyapáról, aki simán ölbe vette az újonnan született 'kismacskánkat' , 
a nagy bajuszával puszit nyomott a dédunokája homlokára 
és csillogó szemmel üdvözölte a családban; 
Nagymamáról, az ő feleségéről, aki olyan szép, régi verseket,
mondókákat mesélt, dalokat énekelt a porontyunknak,
hogy piciként tátott szájjal, az asztal tetején ülve hallgatta a Dédikéjét;  
az egri Imre bácsinkról, aki minden találkozásnál 
csak a jó kedvet és a vidámságot hozta a társaságba; 
Robi barátunkról, aki tragikusan fiatalon hagyott itt mindenkit; 
Jutka 'tanárnéniről', akit elsőként ismertem és szerettem meg 
az önálló életünk küszöbén-a nyugalmával és az elképesztően finom receptjeivel; 
Tibi barátunkról, a humoráról és az önzetlen, hatalmas szívéről...

és igen, előfordul, hogy könny lesz a szemünkben, 
vagy a szomorúságtól, vagy a szép emlékektől.
Fejet hajtunk a sírok előtt, egy percre mindenki magába mélyed; 
örülünk, hogy még mennyi családtag és barát vesz körül bennünket. 
Mi így szoktunk emlékezni...

Mi így szeretünk emlékezni.

Kolbászos krumplileves

A legegyszerűbb, de legfinomabb krumplileves, amit enni csak lehet!

Írtam már, hogyha úton vagyunk, sokszor térünk be ide;

(Lecsó Séf Úr főztjére!:))) 

hasonlót ettünk a múltkoriban
(természetesen pontos leírást nem kértem :)

-az egyszerűsége a nagyszerűsége! 
 

Hozzávalók:
-1 kg krumplihoz
-1 pár (20 dkg) cserkészkolbász (most -sajnos!-, csak mert elfogyott a db-től kapott 
házi, füstölt finomság; na és az Agg rokon hűtőjében is régen garázdálkodtunk már :))) 
-pici olíva olaj, a kolbász alá (házi kolbásznál ezt kihagyom!)
-1 közepes vöröshagyma
-1 egész szál zellerlevél (Anyós pajtás jóvoltából :)
-1 ek szárított petrezselyem
-2 db babérlevél
-csilipelyhes só
-darált bors
-ízvarázs

A hagymát megtisztítom, apróra vágom.

Az olajat felforrósítom, átsütöm benne a karikára vágott kolbászt, 

majd azt kiszedve belekerül az apróra vágott hagyma 
és sóval puhára dinsztelem.

Közben a burgonyát meghámozom, megmosom 
és kisebb kockákra darabolom;

(Miniatűr méretek (magamhoz képest :), miniatűr hozzávalók.)

a lábasba teszem, felöntöm annyi vízzel, amennyi 
kényelmesen ellepi, fűszerezem és puhára főzöm.

Tálalásnál kerül rá/bele a sült kolbász.

Ennyi. Mondtam!  :D 

Fügés-almás cobbler...

...alias morzsasüti. :)

Volt már hasonló a blogomon,

de ismét sikerült fügét vennem, úgyhogy 
remélem elnézitek ezt nekem! :D

Hozzávalók:

-4 db nagy alma

-8 db friss füge
-pici citromlé
- 2 ek cukor
-4 tk vanília aroma (1 tk/alma) 
-4 ek a 'hősi'barack lekváromból
-1 dl bodzaszörp

Az almát megpucolom, most kockára vágom, 

meglocsolom pici citromlével, 

vanília aromával, szörppel, rászórom a cukrot,

összekeverem és 190 fokra előmelegített sütőbe 

 teszem (légkeveréssel) 15 percre-nem fedem le.

a tésztához:

-160 g süteményliszt
-1 tk sütőpor
-csipet só
-2 ek cukor
-1 egész tojás
-70 g vaj

A vajat éppen csak megmelegítem, belekeverem a tojást,

majd a többi hozzávalót-gyorsan, morzsásra.

A fügéket megmosom, négyfelé vágom,

az almák közé rendezem, rászórom a morzsát

és 15 percre visszateszem a sütőbe.

Egy egész szép adagot még forrón, a tepsiből kanalaztam ki

-na, ami jó, az jó!  :)))

Pizzaszelet...paradicsommal, mozzarellával

Vagy a korral jár, vagy ínyencség, 

de egyre inkább szeretem érezni mindennek az ízét.

Még a pizzát sem eszem egy ideje ketchuppal 

(bezzeg a család 2/3-a meg anélkül nem eszi)

-inkább salátával-, 

de ha mégis szósz kell rá, akkor inkább ez 

(Anyukám Mondtás ötlet-házi paradicsomszószt 

hoznak a pizza mellé...mmmmm).

Szinte semmi nem kell hozzá
(na jó, paradicsom azért igen :) 

és amíg sül a pizza, lazán elkészül frissiben ez is.

A pizzaszelet nem nagy kunszt étel, 

kell hozzá PIZZATÉSZTA

 (most csak negyed adagról készítettem),

kell még egy kis sült paradicsomszósz,

aztán jóféle mozzarella, ízes paradicsom, 

 

só, bors, bazsalikom (most csak szárított volt), 

na és a végén egy kis olívaolaj 

 

(csilis-fokhagymás, most lett kész).

Plusz a szószhoz még pár darab paradicsom (2-3 db), 

csilipelyhes só, darált bors, egy nagyon pici cukor 

és egy botmixer.

Ja és a forró sütő, előmelegítve

200 fokra, légkeveréssel, 10 perc sütés

és burkolás. :) :) :)

A tésztát kelesztés után 4 felé osztottam, 

téglalappá nyújtottam-vékonyra, mert az úgy jó-, 

a szélét bevagdostam és egymásra hajtogattam, 

hogy a folyadék ne folyjon ki.

Ebbe kanalaztam 2-2 ek sült paradicsom szószt,

paradicsomot és mozzarellát raktam sorba,

megszórtam bazsalikommal és egy pici darált borssal.

Megsülve, meg mint egy kajla fülű foxikutya.  :)))

Sült paprika saláta

20 éve ettem ilyet először Horvátországban

-itthon soha nem készítettük,

nem is hallottam róla addig. 
Amikor először csináltam itthon,
meg sem vártuk a "kötelező" állási időt,
 szinte azonnal megettük az egészet.

Így amikor hozzákezdek, nem aprózom el a mennyiségét

-igen hamar eltűnik a hűtőből! :)))
Most például rusztikus húspástétom mellé készítettem!

Hozzávalók:

-20 db kápia paprika, vagy 10 db piros kaliforniai (sacc 2 kg)

-5 ek 10 %-os ecet-de teljesen ízlés függő!

-1 ek só

-5 ek cukor (annyi kanál, amennyi ecet) (az ecet, só, cukor összesen 2,5 dl lesz)

 -5 dl víz-de amennyi ellepi majd

-1 ek egész bors

-1 tk szegfűbors (nagyon szeretem a savanyúságokban)

-2-3 db babérlevél

-olívaolaj-mindegyik üvegbe egy fél centi, csak mert nincs tartósítószer benne
(ha viszont pár napon belül elfogyasztjuk, még ez sem kell rá)

A sütőt előmelegítem 200 fokosra, majd légkeveréssel 

1 órát sütöm a paprikákat (félidőben átforgatom),
míg teljesen fekete lesz a héjuk. 

Nincs ok aggodalomra, a húsa nem ég meg, 

a héját meg teljes egészében le kell sikálni róla! 

A megsült paprikákat vastag zacskóba teszem

(a gőztől lesz könnyebb letisztítani)

és ha már hűlt egy kicsit, ledörzsölöm a feketeséget

-kifejezetten kesztyűs kézzel bánva a paprikákkal. :)

A szárat és a magházat teljesen eltávolítom,

de egyébként egyben hagyom az egészet.

(úgy fog kinézni, mint egy tintahal megpucolva :)))

Enyhén ecetes salátalevet készítek hozzá,

szerintünk ez így sokkal finomabb,

majd üvegekbe téve ráöntöm a levet,

a fűszereket szét/elosztom és mindegyik tetejét lezárom 

egy pici réteg olívaolajjal.

És hogy meddig áll el?

Fogalmunk sincs róla, sose vártuk még meg 

a "szavatossági ideje" végét!   :)))

Máglyarakás

Engedve az Olvasói nyomásnak,

(a Sógorasszony nyár óta szeretne hozzá útmutatót :)))

jöjjön ennek a mennyei finomságnak is a receptje! :D

Hozzávalók:
-4 nagyobb alma
-15 dkg darált dió
-20 dkg mazsolás kalács (ha nincs, megteszi a vajas kifli is + mazsola)
-5 tojás-különvéve a fehérje és a sárgája!!!
-5 dl tej
-5 dkg vaj
-15 dkg vaníliás cukor
-0,5 dl vanília aroma vagy rum
-3 ek hősibarack lekvár
-vaj (vagy inkább zsír) és édes morzsa-a sütőedénybe

A tejet a cukorral, a vanília aromával és a vajjal 

melegedni teszem-de csak langyosra!

Egy sütőedényt kizsírozok és az édes morzsával beszórom. 

A kalácsot kis kockákra vágom, belenyomkodom a tálba 

és rálocsolom a langyos tejet-soknak tűnhet, 

de mind fel fogja szívni a kalács!

Megszórom a darált dióval, a meghámozott almákat 

szintén kicsire vágom, ezt rápakolom a dióra és az egészet 

előmelegített sütőbe teszem, 180 fokon, légkeveréssel, 20 percre. 

A tojásfehérjéket közben habbá verem, 

hozzáadok 3 ek hősibarack lekvárt;

ezt az almák tetejére kenem és visszateszem a sütőbe 

még 5 percre, míg a hab aranysárga lesz.

Tálalásnál lehet hozzá kínálni még lekvárt, 

de ha időnk engedi, készíthetünk mellé  

vanília sodót is!  

Sok sikert az elkészítéséhez, Sógorné!

Na, ennyit arról, hogy a mostani hétvégén 

semmit a világon nem fogok csinálni! :DDD

Rusztikus húspástétom-mert Anyukám Mondta... :D

...hogy nem dobunk ki maradékot

(na jó, sokszor igen, de ez most nem az az alkalom lesz :)!

Tehát, tegnap azzal búcsúztam, hogy

indulunk vacsorázni! 

Menni kell, 

Anyukám Mondta :))) 

Fotó: az Anyukám Mondta hivatalos honlapjáról

Közel 10 éve járunk hozzájuk

(akkor már/még sarok-pizzéria voltak);

meg is beszéltük este a  volt "Főpincér" Úrral :D :D :D,

hogy akkora változásokon mentek keresztül 

ezalatt az idő alatt, hogy az, aki az Anyukám Mondtába

kezdett "csak" járni, el sem tudja azt képzelni!

Ja, a változások jó irányban haladtak,

a szó legjobb, legprofibb értelmében!!!

Csak és kizárólag a legnagyobb tisztelet van Irányukban!

(Na, de annak a házi készítésű, abált/posírozott? savanyúságnak 

a receptjét csak ki fogom valahogy kísérletezni itthon

-pont, mint a Panna cottájukat! :))) 

Sült paprika-savanyúsággal; majd azt is megírom. :)

 Tehát a történet onnan folytatódik, hogy maradt a tányéromon 

egy kis darabka kemencében sült csülök 

(rozmaringos sült krumplival, -szalonnával, 

-fokhagymával, -hagymakarikákkal tálalták...mmmmm),

de csak azért, mert előtte savanyú káposztás báránylevest is ettem, 

rozmaringos tejföllel és házi kenyérrel...az is mmmmm!

(ja és egy "kupica" világbékét, levezetésként

-rá nem tudok jönni, mi volt benne pluszban :)

A maradékot hazahoztam és nagyon ügyesen felhasználtam. :)

A rusztikus húspástétom receptje itt olvasható, 

csak most harmadoltam a hozzávalók mennyiségét. 

Remélem, méltó ételbe került 

a fantasztikus vacsora maradéka! :)

Csípős kihívás-első részeredmények :D

Emailt kaptam ma, méghozzá rögtön kettőt!

Az elsőt db-től:

1. kör
Az 1. számú versenyző ( a gasztroblogger) paprikáját már 

láthattuk a gasztroblogján.

Szépen fejlődik a növényke.

A 3. számú versenyző (db) a mellékelt képekkel nevezett, 

amit a versenybíróság a levéltetvek miatt először csaknem diszkvalifikált, 

végül a permetezések után mégis elfogadott. 

A 3. számú versenyző Nagyinál parkoltatja a paprikáit!

A 2. számú versenyző (da) nevezése még várat magára, 

így az egyes és a hármas ügetnek az élen, 

fejhosszal az egyes vezet az első kör harmadánál.

A másodikat da-tól (a kicsitől :), 

közvetlenül az első levél érkezése után:

Kis késéssel, de becsatlakozok én is. :-)

Kedves nézőink, máris megállapíthatjuk, 

 hogy az istálló titkos favoritja az első futam közepére 

orrhosszal átvette a vezetést. 

Az egyes és a kettes továbbra is fej-fej mellett üget. (db)

Vagy hajtja a sereget! :D :D :D

Tehát, a levéltetűvel én is megküzdöttem, 

de egy pár "szisszentés" után ismét régi fényében 

tündököl a paprikám!

Csak hát pont az a bajom, hogy úgy is néz ki, 

mint amikor megkaptam, 

pedig napos helyen van és locsolom is!

(Mint az állat :))) 

Tiszta szégyen, hogy a gasztroblogger 

leendő alapanyaga a legkisebb! :)))