Motoron ülve...

Megállapítást nyert (már nem először), hogy 

minél kisebb egy közösség, annál összetartóbb!

Többek között azért is lehet, hogy egy alig 90 fős,

pici Borsodi falucska olyan falunapot rendez évente, 

hogy a nagyok is megirigyelhetnék (jó lenne! :).

 Idén is hozzájuk indultunk-

természetesen a nagyja két keréken...

 

 ...a Főnök Úr a sátánkával 😀 ...

 ...én meg most ezen a csodán! 😌

 A táltos paripa és Gazdája...jó Barát!😎

"Több szeretet szükséges ahhoz, 

hogy az ülést megoszd valakivel, mint ahhoz, 

hogy ugyanezt megtedd az ágyaddal." 

Ilyen gyönyörű vidékeken keresztül vitt az utunk.

 Motoron sokkal közelebb van a természet...

 ...közelebb az illatok...

...a színek...

...még a hegyek is közelebb kerülnek. 😌

És ez már a cél...

Feszítek hátul, mint pók a lucernásban! 😀

Azonnal arccal a kávé irányában! 😃

Mivel nagyon sokan voltunk, ez szükségszerű volt,...

 

 ...csak hogy a helyén legyen mindenki 😀 ...

 

  ...mondom, mindenki! 😃

 A Komámmal estünk neki...tényleg nagyon

éhesek voltunk!

 

Viszont itt már nem csak én voltam várakozó

állásponton!

 Ez mind az enyém lett-fel sem álltam, míg ki nem ürült!

És nagyon szépen megköszöntem a Szakácsnak, 

hogy ennyire finomat főzött!

 Ez egy más élet, más utak,
más érzések...

 "Legyen előtted mindig az út,

fújjon hátad mögül a szél,

az eső puhán essen földjeidre,

  a Nap melegen süsse arcodat,

s míg újra találkozunk, 

hordozzon Téged tenyerén az Isten!

 "Egy jó hosszú motorozás tisztítja
az elmédet, visszaadja a hitedet
és kimeríti a tankodat." 💙

Zárszónak pedig...