2014. március 31., hétfő

Mandulás csók

...az a bizonyos boldogságos, ami
nem mellesleg MACARONnak indult! :)))
(Az összetevők meg majdnemhogy azonosak. :)
Tudom, hogy elmúlt A MACARON VILÁGNAPJA
(vagy a boldogság világnapja?!)
-csakhogy én lassabban pufferelek. :)))
Hozzávalók:
-10 dkg tojásfehérje (3 db tojásból)
-6 dkg kristálycukor
-10 dkg finomra őrölt mandula
-20 dkg porcukor
a töltelék:
-LEVENDULÁS SZILVALEKVÁR
 (de csak egy párba, mert az összes elfogyott, töltelék nélkül)
Lényeg a lényeg, hogy bár nincs csúcskategóriával
felszerelt konyhám, de falusi viszonylatban
nem annyira gyenge a gépparkom;
na de, hogy még egyszer neki nem állok
mandulát darálni, az egyszer biztos!
Hogy miért?
Ezért!!! :)))
Ja még kávédarálóm is van
(mondjuk, azt már én sem tudom, hogy miért),
de úgy gondoltam, hogyha ezekkel nem érek el sikert,
hagyom az egészet a fenébe és bekanalazom
az egész porcukros kotyvaszt ebéd helyett!
Vagy mellé!  :D :D :D
Tehát, a mandulát először önmagában,
majd a porcukorral átdaráltam
(69-szer; 6 vagy 9-szer :))),
át is szitáltam, majd miután a szoba-hőmérsékletű
tojásfehérjét a kristálycukorral felvertem
és az ételfestéket hozzáadtam,
kanalanként ezt is belekevertem.
Hogy biztos legyen a végeredmény, 5 percig kevertem.
A masszát teáskanállal adagoltam
a macaron-sütőlapra
Itt még azért milyen szépek!? :)))
(mert hát még csöppet folyós is lett!)
fél órát az asztalon hagytam a
kicsikéket száradni, majd
150 fokos sütőben, 15 perc alatt
kiszárítottam.
Szárítás után a lapon hagytam kihűlni,
onnan leszedve pedig (csak egy párat :) a
tapasztottam össze.
88 korong lett a végeredmény!
Jóval egyszerűbb lett volna a dolgom,
ha (legalább) két sütőlapom van, mert
akkor nem pöcsöltem vacakoltam volna
2 órát a konyhában ezek miatt!
Ui.: igen kedves Bloggertársné, megkésve bár,
de megvolt nálam is a boldogság
-legalább ehetőek lettek a korongok! ;)
És miután felismertem, hogy a kész mű
még csak nem is hasonlít a macaronra
(annál inkább a mandulás csókra),
egy gyors keresztelő után boldogan
falatoztuk be majd az egész mennyiséget!
Finomnak ugyanis elképesztően finom lett!
:)))))


4 megjegyzés:

  1. Hát már az is boldogság, hogy ehető lett és finom, ha nem is macaron:) Nem tudom miért nem sikerült neked, nagyon sokszos sütöttem már macaront és eddig mindig sikerült, kivéve egyszer, amikor édesítővel próbáltam macaront sütni, na az lett nekem ilyen. Én nem szoktam ennyiszer átdarálni a mandulát, egyszer ledarálom, majd ledarálom finomra a porcukorral, átszitálom és annyi. Azért ne add fel:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy több darált mandula kellene bele???
      Egyébként nem akart sima "darálvány" lenni, meg
      folyamatosan oda is tapadt az oldalfalhoz
      (engem meg a guta ütögetett :),
      de nem adom fel és nagyon jókat röhögtem én sütés
      és vacakolás közben, úgyhogy nincs vész!!! :)))

      Törlés
  2. Imádom az írásaidat, most is jókat derültem a bejegyzést olvasva. :) Azt hiszem, ezek után nálam még mindig várat kicsit magára az első macaron próba. :) A lényeg, hogy finom volt, csókként pedig abszolút megállja a helyét! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nálam is várat magára a második nekirugaszkodás! :)))

      Törlés