Uborka kimchi

Mint ahogy azt többször írtam, elég gyakran

kell kimchit készítenem, ami annyit tesz,

hogyha egy pár napja már kifogyott a

hűtőből, akkor érkezik is a jelzés, hogy

jó lenne bevásárolnom hozzá.

😀

Hozzávalók:

-2 db kígyóuborkához

-1 nagyobb jégcsapretek fele

-2 nagy csomó újhagyma (ezzel finomabb), vagy (jelen esetben) 2 nagy fej vöröshagyma

-2 nagyobb méretű sárgarépa

-2 púpos teáskanálnyi Noszlopi fokhagymakrém (ezzel a legegyszerűbb)

-2 púpos teáskanálnyi koreai paprikakrém

-2 ek halszósz

-2 ek szójaszósz

-fél kk őrölt gyömbér

-2 ek cukor, méz, édesítő, amit szeretünk

-1 ek sima, jódmentes só

 

A mai napon viszont semennyi kedvem nem volt

nekiindulni sehová, úgyhogy abból gazdálkodtam,

ami itthon volt, így lett most uborka kimchi, nem

teljesen autentikusan, csak mert Koreában beletöltik

a nagyjából kovászolni való méretű uborkába a

bekevert hozzávalókat, de az élvezeti értékéből

nálunk semmit nem veszített így sem.

Szóval a vöröshagymát megfosztom a burkolatától,

a répát és a retket meghámozom és most nem vékonyra

szeletelem a zöldségeket, hanem rusztikusabb csíkokra.

Kevés sóval megszórom a felszeletelt zöldségeket és

többször átforgatom, hogy alaposan átjárja mindenütt.

Ha már engedett egy kis levet, hozzáadom a többi

kiegészítőt is, amikkel alaposan összekeverem

(kesztyűben), majd állni hagyom egy kicsit.

Azt is írtam már, hogy nekünk nem jött be a hosszú
ideig fermentált kimchi, így ahogy elkészül, teszem

is a hűtőbe.

Ez a mennyiség most nem sok, de egyrészt 2 db uborka

volt itthon, plusz mivel ezt a leggyorsabb elkészíteni, 

elég gyorsan jöhet akár ebből is az utánpótlás.

😉

Fenyő szörp, fenyőrügy szirup

Nem ékeskedek idegen tollakkal, ezeket

most nem én készítettem, hanem Edit.

Nagyon régóta szemezek ezzel a

különlegességgel, mígnem Erdélyben,

Zetelakán, a Gergely Vendégházban

szembe nem találkoztam vele.

Ugyanis a ház Asszonya készít ilyet is

...szerintem ebben is volt sorsszerűség.

Pár palack hazautazott velünk, de nyár elején

most már én is keresek valami fitt kis fenyőfát

és begyűjtök róla jóóó nagy mennyiségű hajtást.

😊

Hozzávalók (Edit instrukciója alapján):

-2 kg friss, világoszöld luc-, vagy erdei fenyő hajtáshoz

-4 nagy citrom leve 

-6 liter víz

-6 kg cukor

Tavasz végén, nyár elején el lehet kezdeni a hajtások

begyűjtését, ehhez tiszta, lehetőleg por és vegyszermentes

helyet keressünk, na és teljesen új, világoszöld

hajtásokat.

Nem minden fenyőfajta használható, pl. a tiszafa

minden része mérgező!

Otthon ezeket a hajtásokat átmossuk, nagyobb méretű

fazékba rakjuk, ráöntjük a kifacsart citromlevet,

felöntjük vízzel és addig főzzük, amíg a rügyek elvesztik

a színüket, majd az egészet leszűrjük, hozzáadjuk a

cukrot és sűrűre főzzük.

Edit keze munkái.

 

Ha sokáig szeretnénk eltartani, töltsük üvegbe

és dunsztoljuk ki, de a benne lévő cukor mennyisége

miatt így is eláll a következő évi eltevésig.

Ősztől minden nap együnk/igyunk meg reggelente

1-2 kanálnyi mennyiséget akár teába keverve,

ha este fogyasztjuk, a tea elmaradhat.

 

És hogy mire is jó a fenyőrügy szirup: légúti problémára,

a légutak átjárhatóságára, megfázásra, torokfájásra.

A friss hajtás antiszeptikus (fertőtlenítő) hatású,

belsőleg alkalmazva a szirup pedig segít helyreállítani a

szervezetet, egy esetleges fertőzés után.

Köszönöm a receptet Editnek!

💖

Zöldség csorba

...Erdélyben, Zetelakán, a Gergely Vendégházban 

töltött pár szép napunk után itthon alkotom sorban

azokat a nagyon finom ételeket, amikkel Edit

örvendeztetett meg minket.

Az első felvonás a húsgombóc csorba volt, most

(nagyon gyorsan utána) pedig egy zöldséges változat

került az asztalunkra.

A leves rendkívül finom és már most tudom, hogy

megtartós recept.😊

Hozzávalók (kb. 4 liter leveshez):

-2 közepes fej vöröshagyma

-2 nagy méretű sárgarépa

-2 nagy méretű petrezselyemgyökér

-1 nagyobb karalábé

-1 új, kisebb fej reszelt zeller 

-2 nagyobb méretű krumpli

-2 tk szárított lestyán 

-2 tk szárított petrezselyemzöld

-kevés olaj

-só

-frissen darált fekete bors

-életízesítő

-1 lapos ek sűrített paradicsom (opcionális)

-1 kis dobozos tejföl

-fél citrom leve

 

Ez is úgy indult, hogy megfosztottam a

zöldségeket a burkolatuktól, a

vöröshagymát kis kockára vágtam, minden mást

a V-gyalu vékony Julienne szeletőjével gyalultam le

-lehet a vastaggal is, kinek mi a szimpatikus.

A hagymát kevés olajon dinsztelni kezdtem, amikor

áttetsző lett, belekerült minden zöldség, az olajon

egy kevés ideig pároltam/forgattam, majd a fazekat

félig felöntöttem vízzel, fűszereztem és fedő alatt

félpuhára főztem. Az egyik előnye ennek a levesnek,

hogy rendkívül gyorsan van készen.

A belekerülő víz mennyiségéről: sűrűbb, vagy hígabb

levest szeretnénk, ezt mindenki döntse el maga,

mi ezeket a fajta leveseket sűrűbben szeretjük.

A végén a kis pohár tejföl, egy fél citrom leve,

valamint szárított lestyán került a levesbe, egyet forraltam

az egészen és tálaltam is.

Ezekhez a fajta levesekhez valami tartalmas, húsos

második fogást tálaljunk fel.

Ui.: természetesen, ha valakinek úgy szimpatikusabb,

vághatja kockára is a zöldségeket, vagy éppen karikára

a gyökérzöldségeket, ezt mindenki döntse el maga.

😉

 

Tafelspitz

...vagy egyszerűen, a tányérhús

Bár sokan nem szeretik a marhahúslevest,

nálunk ez készül a legtöbbször, mi ezt

szeretjük a legeslegjobban, így felénk

egyáltalán nem újdonság ez az étel...csak

mi nem hívjuk Tafelspitz-nek.

Minden húslevesünk elengedhetetlen kísérői

a finom zöldségek, a krumpli és a töltelék,

amit mindig úgy eszünk, hogy a leves után

külön tálon kitálalva jön a hús, a krumplival

a zöldségekkel, szeletelt töltelékkel, ami

valamilyen savanyúság kíséretében kerül

az asztalra. 

Elképzelhetetlen, hogy ne így legyen,

hiszen ez így tökéletes. 

😊

“Ínyencek álmodnak ilyen marhahúsokról, amikor a déli harangszót elmulasztották megszokott kocsmáikban, és az étlapon kitörölve látják a főtt marhahúst, mintha a pincér ceruzája örökre száműzte volna az élők sorából.” (Krúdy Gyula, 1926)

Hozzávalók:

-kb. 3 kg marhafartő
-3 igen szép marha velőscsont (kötelező...nekem :)
-2 közepes fej vöröshagyma (a héjával...ez is szép színt ad a levesnek)
-sárgarépa és
-fehérrépa ízlés szerint
-kelbimbó, vagy kelkáposzta 

-1 fej karfiol
-1 nagyobb fej karalábé
-1 kis új zeller, vagy a zöldje
-1-1 db paradicsom és paprika
-2 csomó újhagyma
-fejenként kb. 2 db közepes méretű krumpli
-2 nagy csomó petrezselyemzöld
-2 reszelésnyi szerecsendió

-só

-egész bors

-ételízesítő
-csipet sáfrány

A jó tányérhús igen lényeges eleme, hogy főzzünk

egy kiváló marhahúslevest -ezt jó minőségű húsból

tesszük-, enélkül ugyanis sem a leves, sem a benne

főtt hús nem lesz eget rengetően finom élmény. :)

A húst hideg vízben teszem fel főni, majd

miután felfőtt a víz és minden habot leszedegettem

róla, alacsony hőn főzöm kb. 1,5-2 órát. Ezután

bezöldségezem, fűszerezem és nagyon lassú tűzön

főzöm összesen vagy 4 órát

-a marhahúsnak idő kell és ha hagyjuk is jó puhára

megfőni, akkor igen jó lesz a végeredmény.

 

A vége előtt nagyjából egy órával kerül bele a krumpli,

ekkor szoktam kiemelni a szétfövősebb zöldségeket,

mint amilyen a karfiol és a kelbimbó is. 

A marhahúslevesből nem maradhat ki a

velőscsont, ebből képes vagyok több kilónyit megvenni

és kiporciózva a fagyasztóba pakolni, csak mert

felénk még a jó helyeken is igen hamar kifogy

a pultból.

A főtt marhahús kísérője lehet a jó kis erős torma,

valamilyen finom savanyúság, meggymártás,

sóskamártás, almapüré, vagy éppen a legnagyobb

kedvenc, a paradicsommártás...és a zöldségek

semmiképpen le ne maradjanak a tálról!

💖

Lecsós csirkemáj

Hagyományos, gyors és nagyon

finom vacsora lehet, ajánlom kezdő

konyhatündéreknek is.

Hozzávalók:

-1 kg csirkemájhoz

-3 nagy fej vöröshagyma

-3 nagyobb kápiapaprika (lehet zöldpaprika is)

-6 közepes paradicsom

-só

-frissen darált bors

-ételízesítő

-2 ek csemege paprika

-1 ek majoranna

-olaj, vagy zsír

A májat alaposan megtisztítom, a szennyezett részeket

(ha van) levagdosom, megmosom, alaposan leszárítom

és vastagabb csíkokra, vagy simán csak kétfelé vágom.

A hagymát szálasra szeletelem, zsíron dinsztelni kezdem,

majd hozzáadom a vékonyra szeletelt paprikát, végül

a burkolatától megfosztott és darabolt paradicsomot

-így lesz meg a lecsós alap, amit közepes hőn puhára

főzök.

Azért puhára, mert a májnak nagyon kevés idő,

kb. 10 perc főzés elég.

Az alaphoz adom a májat, darálok rá kevés borsot

+egy kis majorannát, paprikát és nagy lángnál,

állandó keverés mellett megpirítom. 

Minden további fűszerezés -kiváltképp a sózás-
csak azután következik, hogy készen van az étel,

mert a sótól (és ugyanúgy az alacsony hőfokon

való főzéstől is) megkeményszik a máj; főleg igaz

ez a sertésmáj esetében. 

A csirkemájat mindig rizzsel tálalom,

mi így szeretjük.

Húsgombóc csorba

Folytatást ígértem

 

...Erdélyben, Zetelakán, a Gergely Vendégházban 

töltött pár szép napunk után itthon -természetesen-

újra kell alkotnom pár finomságot, így szokott ez

lenni, tudjátok.

Hozzávalók (4-5 liter leveshez):

-0,5 kg darált hús (fele sertés, fele marha)

-só

-frissen darált bors

-kevés liszt 

 

-2 közepes fej vöröshagyma

-2 közepes méretű sárgarépa

-2 diónyi reszelt zeller 

-2 közepes méretű krumpli

-pár szál friss, vagy 1 tk szárított lestyán 

-1 tk szárított petrezselyemzöld

-kevés olaj

-só

-életízesítő

-1 ek sűrített paradicsom

-tejföl

-1 db citrom, ízlés szerinti mennyiségű levével (ha már sem ciberével, sem csorbaporral, azaz borssal nem rendelkezek...de kikutattam, hogy mi is az :)

A recept nagyon remélem, hogy hasonlít arra, amit

Edit főzött Nekünk, de szerintem ez is pont úgy van,

mint sok más étel, mégpedig, hogy ahány ház...

 

A zöldségeket megfosztom a burkolatuktól, a

vöröshagymát kis kockára vágom, minden mást

a V-gyalu vékony Julienne szeletőjével gyalulok le

(természetesen reszelni is lehet).

A hagymát kevés olajon dinsztelni kezdem, amikor

áttetsző lett, belekerül a többi zöldség is, ezt kevés

vízzel felöntöm, sózom és fedő alatt félpuhára

főzöm...ez nem vesz sok időt igénybe, apró minden

zöldség.

Amíg ez fő, a darált húsokat sóval és borssal ízesítem

és apró kis gombóckákat formázok, amiket lisztben

megforgatok, majd a csendesen fövő levesbe pakolok

...ennek sem kell sok idő, kóstoljunk közben.

A belekerülő víz mennyiségéről: sűrűbb, vagy hígabb

levest szeretnénk, ezt mindenki döntse el maga,

ez most egy jó sűrű és nagyon finom leves lett.

A végén tejföl, egy fél citrom leve, valamint (friss híján)

szárított lestyán kerül a levesbe...egyet forralok az

egészen és tálalom is.

😊

Csemegekukorica télre

...befőzőautomatában

 

Hozzávalók:

-5 literes befőttes üveg(-ek) (ami a valóságban 4,2 literes :)

-üvegenként 6-7 cső kukorica

-szintén üvegenként 2 ek cukor és

-1 ek só, ami jelen esetben parajdi só (remélem, hogy nem lesz semmi bajuk :)

-sima csapvíz, a felöntéshez 

Nagyon szép, rendkívül édes csemege

kukoricát kaptunk, amiből nem volt kérdés,

hogy az idén végre kerül üvegekbe is, ugyanis

legalább 3 éve szemezek ezzel az eltevési

móddal, de eddig nem tudtam összehozni

...az időgép hiánya is közrejátszott.

Na, majd most!

😀

 

Kukoricáékat megfosztom a burkolatuktól,

folyó víz alatt lemosom mindegyiket és pakolom

is szépen, sorban az alaposan kimosott üvegbe.

Nekem egy üvegbe 6 cső fért el, de természetesen

méretfüggő a dolog, kisebb, kecsesebb csövekből

akár 7 darab is befér.

Mehet rájuk cukor és só, biztonsági okokból

leszorító (így nem fognak a víz fölött úszni a

kukoricák), majd felöntöm sima

csapvízzel az üvegeket, fedél kerül mindre

és berakom az automatába, amibe ebből a

nagy üvegből 3 db fér el.

Maximum jelzésig feltöltöm vízzel az automatát,

beállítom az időt (120 perc) és a hőfokot (100 fok),

rárakom a tetőt és indítom is az egészet.

 

Igen, az automatának idő kell, hogy felmelegítse

azt a nagy mennyiségű vizet (ez lehet akár

1,5 óra is), legyen ez az ára annak a kényelemnek,

amit a befőzőautomata nyújt.

Innen indul a történet.

Kb. 20 perc elteltével.

Kb. 45 percnél.

Ha elérte a kívánt hőfokot, sípolással jelez a gép,

innen indul automatikusan a visszaszámolás,

majd ha lejárt az idő, szintén sípol.

Itt volt nagyjából 1,5 óránál, innen kezd visszaszámolni.

Semmi dolgunk nincs vele, csak szépen ki kell várni

a végét...nem gyorsvonat, de igen kényelmes!

😀

Ha végzett a kis R2D2, az üvegeket azonnal kiveszem

(nem hagyom benne!) és rakom is a kamrapolcra

...már, miután lefotóztam.

😉

Ecetben eltett kapor

A recept rendkívül bonyolult,

sok hozzávalós, időigényes

...nem, egyáltalán nem az, ellenben

nagyon praktikus.

😉

Hozzávalók:

-friss, zsenge kapor

-almaecet (ez gyengébb, 5%-os és finomabb alap), vagy sima, 10%-os ecet, kinek-kinek ízlése szerint

-pici befőttesüvegek, 1,5 dl-esek

 

A kaprot leöblítem, centifuga tálban kitekerem

belőle a vizet, majd a vastag szárról leszedve

kis üvegekbe pakolom, viszonylag szorosan és

felöntöm ecettel.

Ennyi.

 

Mindenféle ételhez rendkívül finom, amihez

kaprot és ecetet is tennénk (sőt, olyanokhoz is, amibe

eddig nem is gondoltam volna kaprot), nem beszélve

arról, hogy sokkal-sokkal tovább eláll így a kapor,

mint például fagyasztva.

Nagyjából 2-3 hét múlva már lehet belőle felhasználni.

És hogy a történet honnan indult?

Onnan, hogy ismét voltunk valahol, most egy kicsit

messzebb a szokottnál, mégpedig Erdélyben, Zetelakán,

a Gergely Vendégházban,

ahol a nagyszerű szállás mellett rendkívül finom

ételeket ettünk, amiket nagy szeretettel kínáltak

nekünk...Edit, Imre, innen is megköszönjük

a Nálatok töltött időt, szerettünk ott lenni!

💖

Természetesen nagyon figyeltem Editre (már

amennyire annyi helyi, finom pálinka mellett tud

az ember asszony figyelni😀) és kérdeztem is a

ház Asszonyától rendesen, még vacsora után magam

mellé is ültettem, hogy akkor most mondja a recepteket!

😊

Szépen, sorban közre is fogom adni mindet,

remélem nem fogok sok mindent kifelejteni.

😉

Édeskáposzta kimchi

Kimchit többféle zöldségből lehet

készíteni és szerintünk érdemes is, mert

rendkívül finom és nagyon egészséges.

 

Az első adag saját gyártás után igen

gyorsan belelendültem a további adagok

készítésébe, csak mert erős presszió alatt

voltam (vagyok azóta is😀), ugyanis

amennyire rajongok én a savanyúságokért,

a Királylány pont annyira rajongója a

kimchinek.

Hozzávalók:

-2 nagy fej édeskáposztához

-1 nagyon nagy jégcsapretek

-6 nagy csomó újhagyma

-6 nagy méretű sárgarépa

-1 üveg (200 gr) Noszlopi fokhagymakrém (ezzel a legegyszerűbb)

-1 csomag tört Cayenne bors (szeretjük enyhén csípősen)

-kb. 25 dkg koreai paprikakrém

-1-2 dl halszósz (attól függően, hogy mennyire szeretjük az ízét...most 1 dl került bele)

-2 dl szójaszósz

-2 diónyi méretű gyömbér

-kb. 4 ek cukor, méz, édesítő, amit szeretünk

-0,5 kg sima, jódmentes só

-víz

 

Kezdem azzal, hogy jócskán leegyszerűsítettem

az elkészítését ennek az eledelnek, ugyanis a

káposztát -miután egy pár felső laputól és a torzsától

megszabadítom- vastagabb csíkokra vágom és

sós vízbe pakolom, többször átforgatom addig, amíg

elkészítem a masszát.

Szerintem nincs ennél egyszerűbb és gyorsabb eljárás,

plusz nem kell a sótól sem mosogatni, pont jó lesz

az íze és az állaga is.

Nagyjából egy órát tölt el a sós vízben, azután

szűrőbe teszem és alaposan lecsepegtetem.

Amíg a káposzta ázik, addig elkészül a massza,

amihez minden hozzávalót megpucolok,

meghámozok, mosok és Julienne szeletelővel

(mikor vékony, mikor vastag méretűre, éppen

hogy van kedvem) nagy tálba szeletelem.

Az újhagymát kb. 5 cm rövidre vágom és

hosszában is kettő, vagy négy felé vágom

(vékony kis csíkok lesznek).

Ezután mehetnek a tálba az ízesítők, amiket

kesztyűben keverek össze a zöldségekkel.

Mint már írtam, ez nem úriasszonyi nyavalya.

😀

 Ha a káposzta alaposan lecsepegett, össze is

keverem a zöldséges masszával és edényekbe

adagolva a hűtőbe kerülnek...pár napra, nem

többre.

😂

 

Januárban még ott tartottam,

hogy nem tudom, milyen íze van a

fermentált kimchinek. Ez azóta tudomra
módosult és osztom a Királylány

véleményét arról, hogy az én friss kimchim

fényévekkel finomabb...ízlések és pofonok

között a különbség, csak mert sokan vannak

olyanok, akiknek az jön be inkább.😀

 

Pesten ugyanis beszabadultam egy boltba,

ahol szinte ugráltam örömömben, hogy

mindenük van, amit csak szeretnék

...a ház sok mindent kibíró Ura alig bírta a

kocsiba cipelni a dobozt, csak mert abban

fért el minden.😍

 

Szóval eredeti, fermentált kimchit IS vettem,

3 kg-ot, úgyhogy azt is eszegetem óvatosan,

csak mert aranyáron adták.

😅

Borsos tokány zöldborsóval

A tokány a magyar konyha egyik legősibb

húsfélesége. A tokány pörkölt módra

készült étel, borssal, gombával, füstölt

szalonnával, tejföllel ízesítve, viszont

abban különbözik alapvetően a pörkölttől,

hogy a húst ceruza vastagságúra

csíkokra vágják (tokányra vágás), párolják és

paprika helyett borssal fűszerezik.

Okosság vége.😉

Hozzávalók:

-0,5 kg csirkemell filéhez (természetesen sertéshússal, pl. combból is készülhet)

-15 dkg jó féle füstölt szalonna 

-1 nagy fej vöröshagyma

-4 nagy gerezd fokhagyma

-20 dkg zöldborsó

-1 nagyobb paradicsom, vagy koktélparadicsomok

-1 db paprika 

-viszonylag sok frissen darált fekete bors

-só

-1 tk liszt, vagy 1-2 ek étkezési keményítő, a sűrítéshez

A szalonnával kezdek, ezt vékony csíkokra

felvágom és közepes hőn elkezdem kisütni.

A vöröshagymát és a fokhagymát megfosztom

a burkolatuktól, ezeket is vékonyra szeletelem,

majd félidőben a szalonna mellé kerülnek.

Ezek után kerülhet a lábasba a tokányra összevágott

hús is, sóval, borssal, paradicsommal (esetleg

paprikával...egészben hagyva, mert ezt a végén

kiszedem belőle).

Az alapon a húst jó közepes hőn addig forgatom

folyamatosan, amíg az ki nem fehéredik, majd

annyi vízben, amennyi pont ellepi, puhára

párolom/főzöm.

Ha puha a hús (a csirke miatt nem sok idő), hozzáöntöm

a borsót és annyi vizet, amennyivel bőven lesz szaftja,

ehhez öntök hideg vízben elkevert étkezési keményítőt,

összefőzöm 1 percig az egészet, majd rizzsel tálalom.

Savanyúság természetesen ehhez is kerül

(hogyan máshogy😀), most ecetes fokhagyma,

savanyú gyöngyhagyma, valamint kovászos uborka.

Ki, mit szeret, azzal eheti.😊

Retró tojássaláta

Nagyjából ez az a saláta, amit mindenki

szeret, vagy ha megkóstolja, meg fogja

szeretni.

Hozzávalók:

-10 db egész tojáshoz

-20 dkg majonéz

-1 nagy fej vöröshagyma, vagy 1 köteg újhagyma, amit éppen szeretnénk, vagy ha nagyon gyorsan szeretnénk elkészülni, akkor 2 ek Vöröshagymakrém (nem kevésbé finom ez sem)

-1 nagy gerezd, áttört fokhagyma, vagy 1 ek Fokhagymakrém 

-só

-frissen darált fekete bors

-1 tk cukor

-negyed citrom leve, de kóstoljuk, hogy mennyi az elég 

A tojásokat megmosom és 10 percig főzöm,

majd hideg vizet engedek rájuk és még jó meleg

állapotukban megfosztom azokat a burkolatuktól,

mindezt folyó, hideg víz alatt, így probléma nélkül és

szinte egyben lejön a héj.

A vöröshagymát (ha ezzel dolgozok) szintén

burkolat-mentesítem, nagyon kicsire felkockázom,

óvatosan besózom, citromlevet nyomok rá és

állni hagyom.

Vöröshagymakrémnél simán csak belekeverem

a salátába. 

A tojásokat tojásszeletelővel mindkét irányban

összevágom (vagy nagy lyukú reszelőn lereszelem),

hozzárakom a hagymákat, a majonézt, borsot darálok

még rá, cukor is kerül bele (kell) és alaposan

összekeverem. Itt nem baj, ha törik a tojás.

Ha a tojássalátánkat a hűtőből vesszük ki

(mert ugye ott tárolandó újabb felhasználásig),

sokkal finomabb lesz a végeredmény, ha frissen

sült pirítósra kerül a saláta.

Nagyon finom retró élményt nyújt.

😊

 

Sertéspörkölt tarhonyával

 Tudom, tudom, a múltkor azt írtam,

hogy amíg nem enyhül az idő, nem

fogok hosszan készülő ételeket főzni.

Na, eddig bírtam, bár az igazsághoz

azért hozzátartozik, hogy mivel vas

lábasban készült a pörkölt, nem álltam

túl sok időt a főzőlap mellett.😁

Hozzávalók:

-most kb. 80 dkg sertéscomb

-sertészsír

-3 közepes fej vöröshagyma

-2 db kápia paprika 

-2 db közepes paradicsom

-só

-frissen darált bors

-kevés őrölt kömény

-csemege paprika

-ízvarázs

 

-1 kg tarhonya

-kevés olaj

-só 

-2 liter forrásban lévő víz

A hagymát a burkolatától megfosztom, kis

kockára összevágom és zsíron dinsztelni kezdem.

Közben vizet forralok, a paradicsomokat kicsit

megvágom, fél percre a lobogó vízbe teszem, majd

hideg vízbe kiszedem őket és ezekről is lekerül

a burkolat (így ugyanis egy mozdulattal lejön).

A paprikát kicsumázom, nagyon apróra összevágom,

a paradicsomot szintén felaprítom, de ez úgy is

szét fog főni a végére.

 

A sertéshúst lemosom és feldarabolom akkorára,

ahogy éppen szeretjük -valamennyire össze fog főni.

Beízesítem az alapot, ráteszem a sertéshúst,felöntöm

annyi vízzel, amennyi kényelmesen ellepi, ráteszem

a vas fedőt, a fokozatot leveszem 5-ösre (gáznál

majdnem tartalék) és nagyjából egy órára ott is

hagyom.

Ekkor kóstolok, vizet pótolok (ezt is hosszú lével,

sűrű szafttal szeretjük) és szintén fedő alatt addig

hagyom még főni, amíg teljesen puha nem lesz a hús.

A vas lábas miatt szinte semmi macera nincs vele.

💗

Amíg fövöget a pörkölt, addig elkészül a köret is.

Ehhez a legeslegnagyobb kedvencem a tarhonya,

amit viszont a Királylány ponnnt nem szeret, ami

engem viszont ennél az egy ételnél ponnnt nem

érdekel, úgyhogy ez van.

😂 

Szóval, a tarhonyát kevés olajon szép barna színűre

átpirítom, sózom egy kicsit és felöntöm kétszeres

mennyiségű, forrásban lévő vízzel.

Átkavarom, egy percig főzöm, majd a hőforrást

lekapcsolom alóla, fedőt teszek rá és hagyom, hogy

felszívja az összes folyadékot; egyszer-kétszer szoktam

csak átkeverni.

Az egyik legfinomabb kombináció,

amit csak el bírok képzelni. 😊

 

Vegyes savanyúság görögdinnyehéjjal

Általában vasárnaponként szoktam rendet rakni 

a hűtőben és a spajzban, a hét elején ugyanis

viszik a szemetet, a hely meg ilyenkor nagyon kell

a frissen megfőzött ennivalóknak (bár a hűtő-

szekrényünk egy igen jó vágású, 2 méter magas

jelenség (és nincs benne fagyasztó :), mégis sokszor

matekozni kell, hogy mit, miben, hová tegyek.

Így volt ez ma is; egy 10 kilós dinnyének a fele még

ott hegyelt az egyik polcon és hát ennek a helyén

simán elfér akár négy darab szögletes, pakolós edényem is

-menni/enni kellett, viszont a héjat most is sajnáltam

volna kidobni.

Na, így lett belőle újra savanyúság, plusz azokból,

amik itthon éppen még voltak. 😊

Hozzávalók:

-görögdinnyehéj

-kovászolni való uborka

-sárgarépa

-új vöröshagyma

 

az üvegek aljára:

-fél kk egész fekete bors

-fél kk mustármag

-1-2 szál friss kapor

 

a felöntőléhez:

-1,5 liter víz

-3 dl 20%-os ecet

-35 dkg cukor

-4 ek sima só (azaz nem jódozott)

-fél kk borkén (a szép szín és a roppanósság miatt)

Kezdem a lé elkészítésével, annak ugyanis egy

kicsit hűlnie kell.

A felöntőlének valókat összefőzöm és félre teszem.

A konyhai só hátránya, de sűrű szűrővel kiküszöbölhető, hogy követ együnk.

Szeletelés előtt a dinnye héját mindig alaposan

megmosom folyó víz alatt, így azt most csak

leöblítettem, az uborkát alaposan átsúroltam, a

hagymát megfosztottam a héjától, a répát szintén

hámoztam.

Az előkészített üvegek aljára kerül fél-fél kávéskanál

mustármag, egész bors, valamint 2 szál kapor, erre

jönnek a zöldségek szépen elrendezve, hogy minél

jobban ki legyen a helyük használva, majd ha

mindet telepakoltam, felöntöm a félig hűlt lével,

lezárom és száraz dunsztba teszem őket, amíg

kihűlnek, utána mehetnek a kamrapolcra.

Az, hogy mi kerül az üvegekbe, az mindenkinek

saját kialakult ízlése szerint legyen, de mivel jelen

esetben dinnyehéj savanyúság volt az alap

koncepció, az azért kerüljön bele. 😀

A felöntőlé mennyisége legalább 5 db 750 ml-es

üveghez elegendő és bármilyen savanyúsághoz

felhasználható, amit csak szeretünk...azaz bármihez.

Két-három hét múlva akár lehet is bontani az üveget.

💖

Tojásleves Olasz módra

...avagy az eredeti Stracciatella

Az etimológia szerint a stracciato szó rongyosat jelent,

ami pont illik is a tojáslevesre. 

Hozzávalók:

-2 liter kész húsleveshez (ez lehet csirke, marha)

-6 egész tojás

-6 ek frissen reszelt parmezán

-1 ek liszt

-jó pár tekerésnyi/reszelésnyi szerecsendió (ki, mennyire szereti :)

-1 citrom reszelt héja + a leve

-a tálaláshoz még több frissen reszelt parmezán

 

Váncsa Mester azt írta róla, hogy jobb, mint

a mi tojáslevesünk és hittem Neki.

A közel 700 oldalas könyveit sorra olvasom

oda és vissza és Post-it-olom is rendületlenül,

ami nagyon tetszik

-úgy néznek ki a könyvei, mint a sün.😁

 

Miután van itthon nagyon finom csirkehúsleves

(tegnap az ezer fokban ezt kellett főznöm😂),

beáldoztam belőle egy keveset...nem bántam meg!

Tehát, mivel ez a leves még gyorsabban van készen,

mint gondolnánk, minden legyen előkészítve.

A levest felforralom, a lisztet csomómentesre

keverem benne, belereszelem a citrom héját és a

parmezánt, tekerek (reszelek) bele jó sok friss

szerecsendiót, a citrom levéből természetesen ízlés

szerint adagolok, majd jöhetnek a kissé felvert

tojások is. Nagyjából 10 perc alatt lett készen,

mindennel együtt, pont ilyen szép meleg, nyomott

időre való recept.😀

Nagyon nyári, nagyon különleges

és nagyon friss ízű lett...szeretni fogjuk.

💖

Mustár

 "...az étel hozzávalói között mustár is szerepel.

Ez némiképp meglepő lehet, főleg akkor, ha a

 mustárt a német és a francia konyha attribútumaként

tartjuk számon, olyasvalamiként, ami az itáliai

gasztronómiától merőben idegen.

 

De hát valójában nem az, hiszen a virsli mellé

fogyasztott sárgás kenőcs őse római találmány,

neve is a latin mustum ardens, azaz "csípős must"

kifejezésből származik; az angol mustard szó

nyilvánvalóan a mustum ardens rövidítése.

Azért csípős must, mert eredendően must és

mustármag-őrlemény keverékeként jött létre.

Később aztán került bele bors, kömény,

lestyánmag, koriander, kapor, zeller, kakukkfű,

oregánó, hagyma, méz, garum (erjesztett halszósz),

olaj, miegyéb.

 

Mustárt valószínűleg exportáltak is, így aztán a

párizsi Saint-Germain-des-Prés apátság szerzetesei

valamikor a tizedik században lekoppintották

a receptet.

A francia mustár világraszóló karrierje ily módon

vette kezdetét.

Evvel párhuzamosan Itáliából a mustár gyakorlatilag

eltűnt, viszont a tizenhetedik században újra megjelent.

Észak-Olaszországban elsősorban Cremona, Mantova

és Vicenza városok váltak a mustárkészítés fellegváraivá,

és ennek még ma is megvannak a nyomai.

Napjainkban is léteznek kiváló cremonai és mantovai

mustárok..."

 

Részlet Váncsa István Lakoma című könyvéből