2013. január 3., csütörtök

Kenyérlángos

...vagy langalló, pompos, lepény, töki pompos,
vakvarjú, kemencelángos, langali, langló
-csak úgy hirtelenjében, egy pár elnevezés.
Első írás róla már 1700-ból fennmaradt!
 A kenyérlángos sütését az is indokolta,
hogy kenyérsütés napján ez a sült tészta pótolta a kenyeret,
ami ekkorra már elfogyott a háznál.
Önálló ételként fogyasztották, nem ettek mellé mást.
Alapanyaga hagyományos kenyértészta. 
Hozzávalók:
Kenyértészta (szerintem ez a legjobb alaprecept)
-0,5 kg kenyérliszt
-2,5 dkg friss élesztő (a fele a csomagnak)
-1 tk. (barna)cukor
-1 ek. tengeri só
-2,5-3 dl langyos víz 
-ennyi,csak semmi cicó!
Az élesztőt a cukorral kikavarom és kevés
langyos vízzel felöntve felfuttatom.
A többi hozzávalót robotgéppel dagasztom,
majd kelesztem.
Viszonylag vékonyra (1-1,5 cm max./ujjnyi)
belenyújtom  a tepsibe (mert még itt is
és sülés közben is fog kelni+úgy igazán finom,
ha vékony, roppanós héjú a tészta!)
és elősütöm - előmelegített sütő,
légkeverés, 180 fok, kb.10 perc.
Ugyanis a feltétet én nem nyersen teszem a tésztára:
a szalonna zsírját kisütöm, a darabokat az elősütött
tésztára szórom, amire a fokhagymás
tejfölt már rákentem; a zsíron megpárolom
egy kicsit a hagymát - sokkal jobban szeretem,
ha egy kicsit lágyabb az íze-,
ezt is rászórom és így sütöm készre a kenyérlángost
-még sacc.10 perc.
Eredetileg kerek formája kell legyen
a langallónak, 20-25 cm átmérővel és
kb. darabonkénti 25 dekával.
Feltét
-3,5 dl tejfölt
-sóval, borssal
-3 gerezd fokhagymával (átnyomva) kikeverek
-2-3 fej lilahagyma-vékony szeletekre
-15-20 dkg húsos szalonna-kockára.
Ennyi. Nem kell túlvariálni!
És frissen a legfinomabb!
Régen is az első kenyér előtt/helyett ették,
most sincs ez másként-a hűtő üres, valamit enni kell;
ez a legjobb ötletem az új év kezdetére!
Ja, eddig bírtam főzés nélkül! :)))

2 megjegyzés: