"A tűz él. Aki a tüzet figyeli, sosem unatkozik. Az a háziasszony, aki a tüzet szítja, sohasem unja el magát. A tűzhely mellett töltött órákat nem érzi afféle üresjáratnak, mint azok, akik bekapcsolják a villanyszerkentyűt, aztán csak álldogálnak tétlenül. És ha a tűz szítását rábízhatja a csuklójára, a lengő tollak ritmusára még azt is végiggondolhatja, miként igazítsa a családfő ügyeit és dolgait."
2020. december 24., csütörtök
Egészben sült pisztráng
A szívek szabója
Élt egy szabómester, szíveket foltozott.
Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.
Mert a szép szívüket sok sérelem érte,
s bár a szabó bérét vastagon megkérte,
ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,
s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.
Nagyon unta pedig e monoton munkát.
Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád!
Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,
mi okozza vesztét, mért romlik el pántja?
Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,
mért ül ki színére megszakadás, vérzés.
Miért változik meg mesés dobbanása,
s amikor kiürül, a csend koppanása
mért okoz fájdalmat, úgy hogy belé szakad,
ez a sok fájdalom, vajon miből fakad?
Egy napon úgy döntött, utána jár végre,
miért fáj a sok szív, miért hullik vére.
Letette a munkát, bezárta a boltot,
s indult, hogy megnézze, a szív mért nem boldog.
Álruhában járta végig a világot,
feljegyezte sorban, amit útján látott.
Sok magányos szívvel hozta össze sorsa,
amiből hiányzott a szeretetmorzsa.
A hit, a bizalom elfogyott belőlük,
szeretetlenséget láthatott csak tőlük.
Haraggal és dühvel, méreggel bélelték,
nem csoda, párjukat sehogyan sem lelték.
Irigység és önzés, félsz uralta őket,
látott férfiakat, hitet vesztett nőket,
a szívük mélyéről, a szeretet hiányzott,
szomorúság, bánat mételye virágzott.
Mind a pénzt hajszolta, s jónak lenni féltek,
bezárták szívüket, s mind maguknak éltek.
Kedves ölelésben sohasem volt részük,
elromlott motorjuk, legfontosabb részük.
És a szabó tudta, szükségük van másra,
nem csak szívcserére, vagy kijavításra:
a sok embert inkább tanítani kéne,
a szeretet tudása mindükre ráférne.
Nem aludt éjszaka, s mit hozott a reggel?
Körülvette magát sok-sok kisgyerekkel.
Árva kis lelkeket fogadott magához,
és ekképpen kezdett újra a dolgához.
Minden megfoltozott szívhez járt egy gyermek,
aki akkor boldog, ha reá figyelnek.
Hitte hogy a jó szív csak azon fog múlni,
képes-e gazdája a gyermektől tanulni.
Mert a kisgyerekek tiszta szívvel élnek,
szeretetet adnak, ölelést cserélnek,
mosollyal, hálával gyógyítják a szívet,
tőlük lesz boldogabb, nyíltabb a tekintet.
És Ők nem csak adnak, szeretetet várnak!
Otthonban, és szívben meleget csinálnak.
Örömmel lelkedet szép fehérre festik,
s meggyógyul a szíved, ha figyelsz rá estig.
Mert, ha az emberek megtanulnak adni,
és begyógyult szívük képes befogadni,
mikor egész évben van öröm-ajándék,
s nem csak karácsonykor ébred fel a szándék,
akkor szív-szabóra soha nem lesz szükség,
szeretettel telve a szép szívek büszkék.
Végre, a jósággal telik meg világunk,
mikor egész évben csupa jót kívánunk!
Aranyosi Ervin: A szívek szabója
2020. december 20., vasárnap
A negyedik vasárnap...
Mit kívánhatnék tenéked?
Szép szívednek menedéket!
Szeretetet, boldogságot,
szívvel kibélelt világot!
Mindehhez jó egészséget,
az asztalra elég étket!
Szép karácsonyt, békességet,
milliónyi szép emléket!
Álmot, valósággá válót,
lélekkincseidből állót,
élhető, csodás világot,
boldog karácsonyt kívánok…
Aranyosi Ervin: Boldog karácsonyt kívánok!
2020. december 15., kedd
Savanyú káposzta ágyon sült hurka és kolbász
2020. december 14., hétfő
Kulimász

Rendkívül finom kiegészítője a sült halnak!
2020. december 13., vasárnap
2020. december 6., vasárnap
És a Télapónak ki ad ajándékot?
- Kapusi bácsi! Kapusi bácsi!
Már csak egyet alszunk, és itt a Télapó! - rontott be lelkesen a kis ház
ajtaján Boglárka.
- Szervusz, kislány! -
köszöntötte az öregember, elnézően mosolyogva Boglárka szeleburdiságán. - Gyere
ide és mesélj, mit kértél a Télapótól!
Boglárka fürgén odaszaladt az
öreg Kapusihoz, és kényelmesen az ölébe fészkelte magát.
- Nagyon jó voltam az idén -
mondta, és ujjain számolni kezdett. - Jól tanultam, jól is viselkedtem, sokat
segítettem anyunak és apunak, mindig szót fogadtam - itt egy kicsit megakadt a
felsorolásban -, vagy legalábbis majdnem mindig - helyesbített -, de azért
igazán jó voltam, és … és most biztosan megkapom, amit szeretnék…
- És mit szeretnél?
-
Egy csodálatos, nagy babát. Akkora mint én - tárta szét apró kezeit a kislány -
gyönyörű szőke haja van, kék szeme, és … és meglátod, nagyon megszereted majd
te is.
- Aztán arra gondoltál-e már, hogy a Télapónak ki ad ajándékot? - kérdezte
váratlanul Kapusi bácsi.
- A Télapónak? - csodálkozott Boglárka. - De hát neki nem kell ajándék, hiszen
tele van a puttonya mindenfélével. Azt vesz ki belőle magának, amit csak akar.
- Azért az nem úgy van ám, Boglárka! A Télapó egész évben gyűjti a sok
ajándékot a gyerekeknek, tömi tele a puttonyát. A végén aztán semmi sem marad
neki, hiszen nem magáért gyűjtöget, hanem a gyerekek örömére. Te szeretsz
ajándékot kapni, Boglárka?
- Igen, nagyon!
- Na látod! Szegény Télapó is biztosan örülne, ha valaki gondolna rá. De hát a
Télapónak ki ad ajándékot!? - ismételte meg a kérdést Kapusi bácsi, és mosolygó
szemmel, várakozva nézett a kislányra, aki láthatóan elgondolkodott a
hallottakon.
- Szegény Télapó! - mondta kisvártatva Boglárka. - Tényleg nagyon rossz lehet
neki!
- Gondold csak el - folytatta az öreg -, milyen magányos lehet a Télapó egész
évben. Még a gyerekek se gondolnak rá, csak ilyenkor, amikor ajándékot várnak
tőle! Aztán ha megkapták - el is felejtik hamar, mintha ott se járt volna.
- Jó estét, Kapusi bácsi! -
nyitott be az ajtón váratlanul egy magas, bajuszos fiatalember, furcsa, kis
zöld kalapban. - Mit szól, milyen szép fehér telünk van! Így aztán biztosan
idetalál a Télapó a szánjával, igaz-e kislány?
- Szervusz Kálmán! - köszöntötte az öreg. - Mi járatban erre, hol még a madár
sem jár? Legfeljebb csak ilyen pelyhes kiscsibe - pillantott Boglárkára
szeretettel.
- Csak benéztem, hátha meggondolta magát a festmény ügyében.
- Nem eladó! - rázta meg a fejét Kapusi bácsi.
- Ugyan már, minek az a téli tájkép magának, mikor itt van az igazi,
hamisítatlan hórengeteg! Csak ki kell néznie az ablakon!
- Mondtam már neked Kálmán, hogy ez emlék apámtól. Ez az utolsónak festett képe
maradt csak meg az egész gyűjteményből. Ezt pedig nem adom el.
- Hát, ha mégis meggondolná magát, csak szóljon! Tudja, hogy bármikor jó árat
adok érte - mondta a fiatalember, majd megemelte kalapját és távozott.
- Milyen képről beszéltetek?
Megnézhetem? - ugrott fel Boglárka.
- Gyere, megmutatom.
A szomszéd szobában Boglárka
még sosem járt. Egyszerű kis szobácska volt, középen, a fal mellett egy öreg,
rozoga ágy terpeszkedett méltóságteljesen, felette egy festmény, díszes
keretben. A kép egy téli tájat ábrázolt. A szikrázó hóval borított fenyőfák
büszkén ágaskodtak az ég felé, s a magasból letekintve őrizték a fehérben
pompázó dombokat.
Boglárka meghatottan álldogált az ágy lábánál, egy kopott karosszék mellett.
Kezét az öregember tenyerébe csúsztatta, s halkan suttogott. - De hiszen ez a
Télapó otthona! - és szinte hallani vélte a rénszarvasok húzta szán dallamos
csengőit.
- Bizony! - mondta Kapusi bácsi. - Ha ránézek erre a képre, nekem is gyakran
eszembe jut a Télapó. Néha úgy érzem, mintha én ülnék a szánon, s száguldanék
csilingelve, egyenesen ide… a gyerekekhez…hozzád…
- Na, elég az ábrándozásból! - váltott hirtelen hangnemet az öregember. - Ideje
hazamenned! Gyere, elkísérlek! Gyorsan sötétedik, édesapád már biztosan vár.
Valóban, Boglárka apja a
kertkapuban álldogált.
- Adjon Isten, jó estét! - üdvözölte meleg hangon Kapusi bácsit, s eszébe
jutottak szülei, akik hajdanán ugyanígy várták őt téli estéken a ház előtt.
Mert az öreg Kapusi bizony őt is a térdén ringatta valamikor, s ő hosszú,
boldog estéket töltött nála, csodálatos történeteit hallgatva.
- Jó estét neked is, fiam! Aztán mit hoz a Télapó ennek a kis fruskának? -
bökött Kapusi bácsi a házba szaladó kislány felé. - Mert nagyon várja ám a
holnapot!
- Tudom - sóhajtott Boglárka édesapja. - Egy óriási babára vágyik. Nagyon
csalódott lesz szegény, mert sajnos nem vehetjük meg neki. Tudja Kapusi bá’, a
gyárnak nehezen megy, kevés a munka, és hát meg kell néznünk alaposan, mire
költjük a pénzt. Ilyen drága babára sajnos most nem telik. Talán jövőre.
- Pedig hát szomorú lesz a kisasszony a hőn áhított baba nélkül - mondta
elgondolkodva Kapusi bácsi. - De talán a Télapó majd megkönyörül rajta - tette
hozzá rejtélyesen. - Na, minden jót fiam, és nyugodalmas jó éjszakát!
- Minden jót! - búcsúzott az édesapa is, és szeretettel nézett a lassan
elbicegő öreg után. “Gondolkoztál-e már azon, hogy a Télapónak ki ad
ajándékot?” ötlöttek föl hirtelen Kapusi bácsi egykori szavai. Eszébe jutott az
a hosszú, emlékezetes éjszaka, amikor órákon keresztül faragta a Télapónak
szánt sípot. De régen is volt már!
- Képzeld! - fogadta a
felesége, mikor belépett a házba. - Ez a lány a fejébe vette, hogy ajándékot
készít a Télapónak! Talán azt hiszi, hogy így biztosan megkapja a babát.
Az édesapa elmosolyodott.
- Hagyd csak, hadd csinálja! Legalább megtanulja, hogy nemcsak kapni jó, de
ajándékozni is legalább akkora öröm.
Boglárka nagy odaadással
dolgozott egész éjjel. Egy rajzlapot vett maga elé, és a Télapó otthonát, a
fehéren szikrázó, havas tájat festette meg. A kép közepén ott pompázott a rénszarvasok
húzta szán, rajta a vidáman integető, piros ruhás Télapóval.
Mikor elkészült, óvatosan belegöngyölte a képet a csizmájába, és a csillogóra
tisztított lábbelit a ház ajtaja elé tette.
Másnap reggel Boglárka
izgatottan rohant öreg barátjához.
- Kapusi bácsi! Kapusi bácsi! Nézd csak, megkaptam a babát!
- Igazán gyönyörű - dicsérte az öregember. - Majdnem olyan szép, mint te vagy.
Boglárka titokzatosan odahajolt Kapusi bácsihoz. - Én is készítettem ám egy
ajándékot a Télapónak! Hogy ne érezze olyan egyedül magát! De most szaladok! -
mondta, és már fogta is a kilincset. - Megmutatom a többieknek is a csodálatos
babámat! Csókolom! - intett, és már ott sem volt.
Az öreg Kapusi derűsen nézett
az önfeledt kislány után. Egy darabig még álldogált az ablakban, gyönyörködött
a behavazott tájban, majd hálószobájába ment és kedvenc karosszékébe
telepedett. Pillantását az ágy fölötti falra vetette.
A falról hiányzott a kép.
Helyében egy gyermeki elfogulatlansággal festett papírlap függött: egy téli
táj, középen a vidáman integető Télapóval. - Hosszú ideje ez a legszebb teled,
Télapó! - suttogta maga elé Kapusi bácsi, és a meghatottság könnycseppjei lassan
gördültek alá évgyűrűktől barázdált arcán.
2020. november 29., vasárnap
2020. november 28., szombat
Danmuji
avagy a koreai savanyított retek
😌
2020. november 24., kedd
Tárkonyos marharaguleves
-jelen esetben a tegnapi MARHAPÖRKÖLT fele, ami 1,5 kg marhalábszárból készült, 3 db szép, nagy velőscsont kíséretében, nagggyon lassú tűzön, vas lábasban...előre megfontolt szándékkal :)
-2 közepes fej vöröshagyma
-4 gerezd fokhagyma
-4-6 közepes sárgarépa
-3 közepes petrezselyem gyökér
-1 kis zellergumó, vagy pár levél zöldje
-2 közepes karalábé
-1 üveg (7 dl) zöldborsó
-1 egész citrom
-1 ek fűszeres tokaji tárkonyos borecet
-só
-darált bors
-2 ek. szárított, vágott tárkony
-olaj
-5-6 dl tejszín (igazi :)
2020. november 4., szerda
Sonkás tésztasaláta
A Lányok a lelkemre kötötték, hogy ezt a
receptet mindenképpen meg kell, hogy
osszam, bár nem én találtam ki!
Maga a recept rendkívül bonyolult és
meglehetősen időigényes...nem, nem az,
ellenben nagyon finom és hagyma nélkül
még iskolába, munkahelyre is vihető!
😉 😀
Hozzávalók:
-0,5 kg B. Fusilli tészta
-30-40 dkg sonka
-2 doboz 375 ml-es joghurt (mindenképpen jó fajta)
-2 csomag (2x10 dkg) mini mozzarella
-4 kis fej lilahagyma
-4 közepes méretű kápia paprika
-30-40 dkg kukorica (konzerv)
-só
-frissen darált bors
-kb. 2 dl majonéz
-3-4 ek mustár
Vizet főni teszek (jó sok) sóval, majd a tésztát
kifőzöm, leszűröm és hideg vízzel alaposan
leöblítem, lecsepegtetem.
Közben összevágom a hozzávalókat
nagyjából kis kockára, a hagymát sózom
is, kicsit állni hagyom, úgy keverem
a többihez.
A tésztát hozzáöntöm a sonkához és
zöldségekhez, erre öntöm a joghurtot,
a majonézt, mustárt, borsot darálok rá,
alaposan összekeverem az egészet és
legalább fél órát pihenni hagyom, hogy
összeálljanak az ízek
...na, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy
ez alatt az idő alatt nem fog tetemes
mennyiségnek belőle nyoma veszni.
😀
2020. október 14., szerda
Alfredo csirke
...vagyis, a tejszínes, csirkés tagliatelle
Az egyik legjobb dolog, ami a (maradék)
sült csirkével történhet.
Mert hát a tejszín mit is tud ugye elrontani,
az Olaszok pedig tudják a módját, hogy jót
hozzanak ki ebből is, főleg, ha még egy kis
sült hús is kerül ahhoz a tésztához?!
Hozzávalók (6-8 főre):
-1 egész sült csirkemellhez (kb. 50 dkg)
-50 dkg B. Tagliatelle tészta
-0,5 liter tejszín (rendes, igazi, 30 %-os :)
-1-1 közepes fej hagyma (lila és vörös)
-4-6 gerezd fokhagyma (attól függ, mennyire szeretjük)
-1 nagyobb csokor petrezselyem
-parmezán (ez is annak függvénye, hogy mennyire szeretjük)
-só
-frissen darált bors
-olívaolaj
Vizet teszek főni, jó sok sóval, amiben
kifőzöm a tésztát..nem kell szétfőzni.
Közben kevés olajon a vékonyra szeletelt
hagymákat dinsztelni teszem, félidőnél
rádobom a szintén szeletelt fokhagymát,
sózom, borsozom, felöntöm tejszínnel és
belekerül az apróra összevágott
petrezselyemzöld és az apróra összetépett,
vagy összevágott csirkehús is.
Összeforralom az egészet és a főzővízből
egyenesen beleszedem a tésztát, ezzel is
átkeverem, majd tálalás előtt ráreszelem
a (jó sok) parmezánt.
Isten-királyság!
😌
2020. augusztus 2., vasárnap
Reggeli deszka
-felvágott
![]() |
| Ez itt a reklám helye.😉 |
2020. június 27., szombat
Kovászos uborkás burgonyakrémleves
összevágott lilahagymát, ha puha, rádobom
az áttört fokhagymát, ezzel is átforgatom egy
kicsit.
Közben a krumplit megfosztom a
burkolatától, ha a hagymák megpuhultak,
melléjük kerül a fazékba a kockára vágott
krumpli, só, bors, késhegynyi sáfrány, a
(jelen esetben lefagyasztott) húsleves,
a kockára vágott kovászos uborka, az uborka
levéből egy csészényi (2,5 dl) és közepes hőn
addig főzöm, amíg a krumpli teljesen átpuhul.
A botmixert a fazékba engedem, simára
mixelem és annyi vízzel engedem fel,
amennyi levest- és azt amilyen sűrűre
szeretném.
Amíg fő a leves, kevés olajon kisütöm a
kockázott bacon szalonnát és elkészítem
a FŰSZERES KENYÉRKOCKÁT,
valamint egy pár kovászos uborkát még apró
kockára vágok...ezt már csak a díszítés miatt is.😌
Ebbe a levesbe nem került sem tejföl, sem tejszín,
ez így tökéletes, a maga egyszerűségében.
Nagyon finom és nagyon nyári leves
...gyors, egyszerű, olcsó.
💖
2020. június 22., hétfő
Olasz káposztaleves húsgombóccal
2020. április 13., hétfő
Húsvéti hidegtálunk
-20-20 dkg sárgarépa és petrezselyem gyökér
-20 dkg zöldborsó (most konzerv)
-1 csészényi (2 dl) savanykásabb alma
-1 csészényi ecetes uborka
-tartármártás-feljebb közzé van téve😀
-1 ek szardellapaszta-kihagyható, de kár lenne, ugyanis nagggyon finom vele :)
-1 ek mustár (jó fajta :)
-1 ek Piros Arany (legyen csemege, a csípőset nem bírja mindenki)
-2 ek puha vaj (rendes, igazi :)
-só
-frissen darált fekete bors, vagy ha valakinek az jobban tetszik, fehérbors
Amik jelenleg a tálon vannak:
-sonkatekercs
-kaszinótojás
-franciasaláta
-mini mozzarella golyók
-Medve lapka sajt
-Karaván lapka sajt
-Tavaszi felvágott
-Dán szalámi
-disznósajt
-szőlő
-kivi
-koktélparadicsom
-hónapos retek
-pritamin paprika
-olajbogyó
-kapribogyó
-mini savanyú kukorica
-szép fénye lesz és nem fog kiszáradni
alatta semmi.



















































