Oldalak

2014. január 29., szerda

Apácafánk

A tavalyi "farsangot" végigsütöttem,
tényleg, mint egy rendes anya! :)))
Most a közelében sem járok
annak a mennyiségnek,
mint amennyi a tarsolykámban van
-várakozó állásponton! :D
Alapjába véve, a tésztája nagyon hasonlatos
a képviselőfánkhoz,
de a végén, a kisütés módjánál
lesz lényegi különbség.
Egyéb iránt nagyon hasonlít a szerkezete
Clafoutis tésztájához.
De hogy az apácákhoz mi köze lehet(ett)??? :)))
(A szerkesztőség várja a megoldást! :)))
Hozzávalók:
-2,5 dl vizet felforralok, ebbe keverek
-1 csipet sót
-2 ek cukrot és
-10 dkg vajat.
Ha forr, belekeverek
-12,5 dkg lisztet, amivel addig hagyom a tűzön -és keverem folyamatosan a masszát-,
amíg elválik az edény falától.
A tűzről levéve egyenként belekeverek
-4 egész tojást és kihűtöm a tésztát.
Közepesen forró olajba, 2 olajozott kanál segítségével
gombócokat szaggatok,
amiket mindkét oldalukon átsütök.
(A poén az volt a sütésnél, hogy ahogy sültek a gombóckák,
maguktól forogtak az olajban! :)
 
Ebből a mennyiségből -evőkanállal szaggatva-,
25 db fánkocska lett.
Porcukorral megszórtam és
körtelekvárral tálaltam.
Azonnal elfogyott! :)



Francia hagymaleves

Tehát, miután pont arról nyilatkoztam,
hogy magyar konyhát viszek és maradnék is
ezen a vonalon (nagy százalékban), elkészült
ez a leves. Muszáj volt kipróbálnom,
régen szemezek különféle étlapokon vele
és tudnom kellett, hogy lemondjak -e más,
tartalmasabb levesekről érte.
Hozzávalók:
-4 nagy fej vöröshagyma
-1 fej lila hagyma
-2 fej sonkahagyma-a lényeg, hogy többféle legyen benne
  így finomabb lesz
-1 ek olaj
-5 dkg vaj (igazi)
-1 kk szárított kakukkfű (ha nincs friss)
-1 liter (csirke) húsleves
-só
-darált bors
-bagett, vagy gyökérkenyér szeletekből pirítós
-20 dkg Gruyere sajt (de nehogy kardnak dőljünk, ha nem sikerül pont ilyet venni,
  teljesen jó hozzá a Cheddar, vagy a Ementáli is

A hagymákat megtisztítom, félbe, majd vékonyra
szeletelem.
Az olajon a vajat egy nagyobb fazékban megolvasztom
(így nem ég le a vaj), beledobom a hagymákat
és lefedve, sóval, borssal, kakukkfűvel puhára párolom.
Kavargassuk, mert leéghet.
Ha már elég puha, felöntöm a levessel és készre főzöm.
Érdemes hőálló kis edénykébe szedni belőle, amit a grill
alá tudunk tenni, mert pirítóssal és sajttal az igazi
(mondom ezt én, aki a tojáslevest azért nem ette meg
kis korában a menzán, mert sz@rrá áztak a kenyérkockák,
amit a tetejére szórtak).
Nagyon finom lett, a Gyerek szerint is.
Este következett a ház (sok mindent elviselő) Ura
...nem nagyon jött rá az elején, hogy mit is eszik,
meg azt sem nagyon értette, hogy miért van benne
ennyi hagyma.
Hát azért Öreg, mert hagymalevest főztem.
😂
A végeredményt tekintve, a teszt igen jól sikerült.

    2014. január 28., kedd

    Ismerjük meg egymást újra!

    Vicces a felhívás, mert engem nem igazán ismer senki
    -vagyis nem ismernek még sokan! :)))))
    Nem annyira a nyilvánosságnak szántam az írást anno,
    inkább...na, de maradjon valami a "leírásomba" is! :D
    Játékot indítottak a Bloggertársnék, hogy kicsit
    többet tudjunk meg egymásról
    -többet annál, hogy ki mit süt-főz, kinek milyen ízlése és
    különlegesebbnél-különlegesebb receptjei vannak.
    Egy kicsivel többet tudhatunk meg azokról az Emberekről
    akikkel nap, mint nap virtuális kapcsolatban vagyunk! :)

    A játék mostani neve: ismerjük meg egymást újra!
    Engem HANKKA kért fel az "adat-közlésre"
    (rajongok a blogjáért :),
    természetesen -egy kis gondolkodás után-,
    eleget teszek a kérésének! :)))
    A játék szabályai:
    -Linkeld be azt az embert a blogodba, aki kipécézett!
    -Ossz meg magadról 7 dolgot, akár különleges, akár hétköznapi!
    -Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be Őket a blogodba!
    -Értesítsd Őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve!

    Hét dolog (töredék :) rólam:
    1.Magamnak, öngyógyításként kezdtem el írni-nem a "hírnév" miatt! :)))
       (2,5 hónap után mondtam el a környezetemnek, mit is csinálok voltaképpen.)
    2.Szeretnék az intim szféránkból minél többet megőrizni! :)
    3.A hagyományos, magyar konyhát viszem itthon
       és a blog-életemben is nagy arányban ennél maradnék! :)
    4.Receptet leginkább akkor osztok meg, ha van még hozzá
       (legalább egy kis humorral, vagy okossággal fűszerezett)
       valami plusz! :)
    5.Kínosan próbálok ügyelni"szép-írásra"; a hátamon áll a szőr,
       ha tele hibával jelenik meg egy-egy írás (és azt javítani sincs igény)!
    6.Süteményt ritkán készítek-régen azért nem sütöttem, mert vacak sütőnk volt.
       Ráadásul hiszem és vallom, hogy egy jobb adag süti árából komplett ebédet
       teszek a Család elé! :)
    7.Nem vagyok nyugodt természet (sajnos :) (helyettem a ház Ura az! :),
       ezért mondom mindig, hogy amikor vezetek (sokat :), feltöltődök,
       amikor pedig főzök (szintén sokat :), kikapcsolok! :)
    Ha ezek után lesz még ember/asszony, aki olvasni fog,
    pár dolgot úgyis meg fog tudni a házunk tájáról! :)))

    És Akikre kíváncsi lennék:
    -Edina-"saját levében"
    -Krisztina-Krisztina Konyhája
    -Judit-Süssünk, főzzünk valamit!
    -Piszke a Birtokról-Birtokos eset
    -Judit-Konyhai törekvéseim
    -Melinda-Habverő és fakanál
    -Alíz-Fakanálforgató tollforgató
    A tökéletesre törekszem -még ha nem is lesz
    belőlem híres Blogger;
    "amim" van, arra viszont szeretném,
    ha a Csemete
    majdan büszkén tekintene!
    (ha már így "alakultam" :)
    Ezért is próbálok tanulni (tanulgatni :)
    a NAGY Bloggerektől
    -én tudom, Kikről beszélek
    (nagyon jól bánnak velem a
    "kezdetemtől" fogva! :)))
     :)  :)  :)  :)  :)



    2014. január 27., hétfő

    Chili con carne

    ...a Dél-Amerikaiak (Tex-Mex) chilis húsa.
    A legjobb dolog, ami csak történhet
    a darált hússal!
    Na és a babbal!
    Meg persze a chilikkel! :)))
    Hozzávalók:
    -1 kg darált marhahúshoz
    -1 darabka (M. Attila barátunktól származó) füstölt csülök
     (Jó helyre került, már amit hagytam belőle!) :)))
    -3 konzerv vörös bab (3 x 400 g-os)
    -1 üveg (7 dl) passzírozott paradicsom
    -3 tk cukor
    -0,5 l (marha)húsleves (ha nincs, vegyünk K. levesalapot, teljesen jó alternatíva!)
    -2 nagy fej vöröshagyma-kis kockára
    -8-10 gerezd fokhagyma-szeletelve
    -2 ek Salsa de Chipotle szósz (füstös, csípős)
    -5-6 db apró, szárított, egész Chili Peperoncini (piros)
    -fél kk darabolt, szárított Chili Jalapeno (zöld)
    -1 kk őrölt Cayenne bors
     (a paprikák mennyisége természetesen egyén-függő;
      ez a hozzávaló mennyiség egy kellemesen csípős ízt fog eredményezni)
    -2 csokor friss, vagy 2 ek szárított, őrölt koriander
    -2 ek római kömény-KELL BELE, muszáj, ettől lesz hibátlan a végeredmény!
     (és nem keverendő össze a sima köménnyel!!!)
    -2 ek szurokfű (oregánó :)
    -2 ek keserű kakaópor, vagy jó minőségű étcsokiból pár kocka
    -1 ek őrölt fahéj
    -olívaolaj
    -só, bors
    Kevés olajon -3 részletben-, pergősre pirítom a darált húst
    -tálkába szedem.
    A visszamaradt olajon megdinsztelem a hagymát,
    majd a fokhagymát és miután felöntöttem a levessel,
    a fűszereket (mindent) és a kis kockára vágott sonkát is
    főzöm egy pár percig benne.
    Ezután öntöm hozzá a húst, a paradicsom sűrítményt,
    majd az alaposan leöblített babot.
    A kakaó mélységet (is) ad az étel színének!
    Fél órán át összefőzöm
    (a sóval csak óvatosan!)
    és innentől kezdve ne finomkodjunk!
    Rakjuk az asztal közepére a "kondért",
    rakjunk mellé friss, jó minőségű kenyeret,
    (mondjuk én simán anélkül eszem)
    és miután síri csendben fogy el a csilis "babunk",
    nyugodtan zsebeljük be a dicsérő szavakat
    (és veregessük meg saját vállunkat,
    hogy jól dolgoztunk! :)))))
    És arra emlékeztek még,
    hogy honnan van a római köményem?
    Hát innen! :)))


    2014. január 26., vasárnap

    Az utolsó nagybányai Művész

    Január 22, 1989 óta a magyar kultúra napja.
    Ebből az alkalomból egy tárlaton vettünk részt,
    "az utolsó nagybányai művész"
    (Korkos Jenő festőművész szavaival)
    emlék-kiállításán.
    A tárlatot jó barátunk, Kiss Árpád nyitotta meg,
    nagyon szívhez szóló szavakkal
    -az Ő gondolatait teszem közzé!
    Nagy József 1922. május 23-án született
    a Borsod megyei Emődön,
    ötödik, legkisebb gyermekként.
    Édesapja Emőd község bírója volt,
    Édesanyja háziasszony, a szó legnemesebb értelmében.
    Jó tanuló volt, de a vasúthoz szánták, mert élni akkor
    -biztosan- abból lehetett.
    Korán kitűnt tehetségével és egy kedves tanár
    (Szalai Ádám) hatására
    (és a szülők beleegyezésével!)
    mégis az egri Érseki Tanítóképző diákja lett
    -itt kántortanítói oklevelet kapott;
    1944-ben jegyzői képesítést is szerez.
    1946-ban házasságot köt, két gyermekük születik.
    1952-ben felvételt nyer az egri Tanárképző Főiskolára
    (itt Adler Miklós, Bíró Lajos és Blaskó János festőművészek
    tanítják, a nagybányai festőiskola hagyományai ápolva);
    ígéretes diák, kiemelkedő tehetség,
    felkérik, hogy tanítson a főiskolán-Ő szerényen visszautasítja!
    Látva tehetségét, kortársa, Korkos Jenő festőművész
    az utolsó nagybányai művésznek nevezi.
    33 éves korában az arnóti általános iskola igazgatójának nevezik ki
    -nyugdíjba vonulásáig látta el feladatát.
    Életének több, mint a felét élte le Arnóton, a szó szoros értelmében;
    a falu és az ott élő emberek iránti tiszteletből
    vette fel az arnóti művésznevet!
    Festményeinek száma több ezerre tehető,
    (megbecsülni sem tudjuk)
    amik magántulajdonban,
    magángyűjteményekben vannak,
    a világ számos pontján!
    Termékeny művész volt, bárhol, bármivel és bármire képes volt festeni,
    (papír, vászon, lepedő, farost...iskolai falitábla :)))
    alapos ismerője volt a legkülönbözőbb technikai eljárásoknak
    és művészi kifejezésmódoknak.
    Biztos ecsetkezeléssel, összefogott és a
    lényegre koncentráló színekkel ragadja meg a
    valóság szín- és formagazdagságát.
    Stílusa a közérthető realitáson alapszik
    -nem utánozza a divatos stílusirányzatokat,
    mondanivalójához választja a legmegfelelőbb kifejezésmódot.

    Nagy szeretettel foglalkozik a szorgalmasan dolgozó,
    békében élő ember hétköznapjaival
    (a hétköznapi emberekkel).

    Érdeklődési köréhez tartozik még az Alföld tanyavilága,
    (az én legnagyobb kedvenceim!)

    a Bükk szépséges hegyvonulatai,
    (ahol fáradalmait is sok éven át pihente ki)
    az erdei tisztások, nyírfás ligetek,
    a Zemplén lankás dombjai, a csörgedező
    hegyi patakok;

    a csendéletek,




     na és a Balaton!
    (Volt szerencsém látni festés közben
    -kevés embernek engedett betekintést
    ebbe az intim szférájába!!!)

    Évtizedeken át dolgozott a gyulai Marsovszky Endre
    Művésztelepen, ahol a nyaranta ott töltött néhány hét
    feltöltötte és megsokszorozta alkotókedvét.


    Manapság gyakran sorolják be a művészeket
    "iskolákba", "izmusokba";
    a Művész 2004. április 2-án bekövetkezett haláláig
    erre nem volt szüksége
    -levetette mesterei hatását, egyénit alkotva a
    tisztesség és humánum talaján.
    Alkotásaiban az ember és a természet örök és
    elválaszthatatlan kapcsolatát kívánta bemutatni.

    És hogy ki is volt ez
    "az utolsó nagybányai művész"?
    arnóti Nagy József
    az Apósom édesapja,
    a Férjem nagyapja,
    a GYERMEKÜNK DÉDAPJA!
    Hála a sorsnak, nagyon sok közös emlékkel,
    rengeteg együtt töltött órával,
    szeretetteljes, őszinte, "nagyapai" kapcsolattal
    és nem utolsó sorban, dédnagyapai "örömkönnyekkel"
    megélt időszakot tölthettem, tölthettünk a társaságában! :)
    Hála és köszönet Nagyapa minden pillanatért,
    amit a társaságodban megélhettem! 

    "A kultúra nem rombol, hanem alkot.
    Építi, gyarapítja az anyagi és szellemi javakat,
    ismereteket.
    A kultúra önismeretre serkent, megbékélésre int,
    útmutatást ad, hogy el tudjunk igazodni
    az ember alkotta szépségek erdejében."
    A festmények magántulajdonokat képeznek és a
    teljesség igénye (lehetősége) nélkül kerülnek megosztásra
    -ráadásul az én amatőr módomon! :)






    A tárlat megtekinthető az alsózsolcai Közösségi Ház galériáján,
    2014.január 24-február 6-ig.