"Húsvét reggelén, a nagyböjt utáni első, nem böjtös ételek megáldása. A szentelt ételek összetétele: sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász-szentelésük a böjti időszak végét jelzi (sok helyütt fölruházva a passiójelenetek szimbolikájával). Hajdúdorogi hagyomány szerint a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok a töviskoszorút, majd a teljessé tételt. A kalács ötelemű díszítése, megszegésének, fölvágásának rituális mozzanatai a Kelet-magyarországi görög katolikusoknál a szent sebek tiszteletének szólnak. A szentelésre vitt tojás a feltámadásra emlékeztet, számuk egyes helyeken az apostolokra utal. A szentelésre vitt bor Krisztus vére. A torma a népi értelmezés szerint a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A néphit mágikus erőt is tulajdonít(ott) a megszentelt ételnek. Ezért pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték villámcsapás elleni védekezésül, a kalács morzsájából a népi vélekedés szerint apró fehér virágok fejlődnek. Csík vármegyében 1900 környékén a szentelt kókonya (étel, pászka) darabjait rontás ellen használták. A szentelésből útban hazafelé az Észak-magyarországi görög katolikusok a pászkával megkerülték a lakóházat, hogy a férgek távozzanak onnan. A Nyírségben a szentelés után a pászkát odahaza szertartásosan emelgetni kezdték. A húsvéti bárány elfogyasztásának hagyományai a szentelt sonka fölvágásában éltek tovább. Szentelt sonkát, kolbászt, kalácsot a vegyes vallású vidékeken a protestáns lakosság is előszeretettel fogyasztott."
"A tűz él. Aki a tüzet figyeli, sosem unatkozik. Az a háziasszony, aki a tüzet szítja, sohasem unja el magát. A tűzhely mellett töltött órákat nem érzi afféle üresjáratnak, mint azok, akik bekapcsolják a villanyszerkentyűt, aztán csak álldogálnak tétlenül. És ha a tűz szítását rábízhatja a csuklójára, a lengő tollak ritmusára még azt is végiggondolhatja, miként igazítsa a családfő ügyeit és dolgait."
2013. március 31., vasárnap
Húsvéti ételszentelés
Húsvéti hidegtálunk
Az alap francia saláta:
Mint az aszpikos salátánál, csak ebbe nem kerül zselatin.
Sonkatekercs:
-10 szelet gépsonka
-francia saláta
Sajttekercs:
-10 szelet trappista sajt
-10 szelet sonka
-10 dkg krémsajt (Mackó, natúr)
-2 ek vaj
-1 főtt tojás
-1 ek mustár, vagy ecetes torma
-só, bors
-5 db főtt tojás (10 perces)
-1 ek szardellapaszta-opcionális
-1 ek mustár
-1 ek piros arany
-2 ek vaj
-só, bors
hígabb tartármártással öntöm le és a legvégén
-szép fénye lesz és nem fog kiszáradni
semmi alatta!
Csokis, vörösáfonyás muffin
tartalmazó könyvecskémben is
-13 dkg cukor
-20 dkg (sütemény)liszt
-pici só
-0,5 csomag sütőport
-1 ek vaníliás cukor
-2 egész tojás
-1 dl tejet
-10 dkg puha vaj
mindig külön-külön kell összekeverni.
(így nem fog kiszáradni a muffin, sütés közben);
légkeverő fűtőszála
-mondjuk a piskóta tésztához :),
és lassan adagolva
rálátással mérem ki
-amiből a ház Ura szerint nálam csak a paraszti van meg :)-,
a formát, de tudjuk, majd egy másik életemben...:)
és csak 2/3-ig teszem tésztával.
20 percre.
Töltött káposzta (húsvétra)
Amik most az edénybe kerülnek:
-0,5 kg darált húsról töltelék, ebbe kerül
-12,5 dkg gersli-többször átmosva
-1 nagy fej vöröshagyma-apróra vágva, dinsztelve
-4 gerezd fokhagyma-átnyomva
-zsír
-só, bors, csemege paprika
-1-1 ek Piros Arany és Gulyáskrém
-a sonka és kolbász főzőleve
-10 savanyú lapu és 3 nagy marék a savanyú káposztámból-mindet mossuk át forró vízben
-fél pár/szál a házi kolbászból
-pár szelet az alsó képen látható sonkából
Hagyományos húsvéti reggelink
-házi torma
-sült töltelék
-füstölt és főtt házi sonka és kolbász
-főtt tojás
-koktél paradicsom és hónapos retek
Franciasaláta aszpikban
-1 adag kész francia saláta
-12 lap zselatin, vagy 3 tasak zselatin por-jelen esetben!
-2,5 dl hús-, vagy zöldségleves, vagy most a megfőtt sonka/kolbász levéből vettem el-még jobb lesz!
Franciasaláta
-2 nagyobb héjában főtt krumpli
-20-20 dkg répa és petrezselyem gyökér
-20 dkg zöldborsó-most fagyasztott
-1 csészényi (2 dl) savanykásabb alma
-1 csészényi ecetes uborka
-tartármártás-ez már közzé van téve
Sütőben sült tojás
-2 tojás fejenként, legalább (ha csak ez van)
-kevés vaj-a sütőtálkákat kikenni
-2 evőkanál tejszín/tálka (zsírdús!, nem főző)
-jobb féle sonka
-pici fehér hagyma, vagy újhagyma-ez természetesen elhagyható, de kár lenne :)
-csilipelyhes só
-darált bors
-1-1 kk/tálka olíva olaj, vagy szarvasgombás olaj
(nekem 1,5 dl-es van, ezt használom a panna cottához is),
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
"A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe; e napon ünneplik Krisztus feltámadását.
Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás; innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a pünkösd.
Megünnepléséről már a 3. századból vannak adataink, azonban az ünnepet nem mindenütt tartották egy időben. Bár a nicaeai zsinat (ma Iznik-Törökország) i.sz. 325-ben a többségben levő nyugati vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap tartassék (amely mindig a március 22-e és április 25-e közötti időre esik), ez az időpont húsvét megünneplésére csak a 8. század óta vált általánossá.
Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották.
Az erdélyi reformátusok ma is háromnapos húsvéti ünnepet tartanak. Húsvét ünnepének szertartásai közül már a középkorban kiemelkedett a föltámadás megjelenítése, amely az ünnep reggelén történt.
A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel megszentelése. Emellett már a 10. században említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér-, a 12. század óta pedig a tojásszentelés.
Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor.
Húsvét második napja hétfő, a városokban és ma is szokásos húsvéti locsolás, másutt a húsvéti korbácsolás ideje.
Húsvét hétfőjén és fehérvasárnap (húsvét vasárnapját követő vasárnap) volt szokásban a komatálküldés.
Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket.
A gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű városi szokás."
Óraátállítás
Március 31-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órákat.Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában jobb lesz a nyári időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a télnek és jönnek a meleg, napsütötte, örömökkel teli nyári hónapok.
Az óraátállítás célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban megoszlanak a vélemények az óraátállítás szükségességéről.
Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
A vélemények ma már megoszlanak óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energia fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani.
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.Szombatról vasárnapra virradóra hajnal 2 órakor 3 órára kell átállítani az órákat, tehát a nyári időszámításnak megfelelően egy órával előre.Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le eddig pontosan és egyre inkább úgy néz ki, hogy senki nem is fogja, mivel az óraátállítás közvetlen a gazdaságra gyakorolt hatásai nem mérhetőek és nem bizonyíthatóak közvetlenül.
Az óraátállításnak azonban vannak más emberibb hatásai is, amiket ráadásul mindenki a saját bőrén is megtapasztalhat. Nyáron szívesebben kapcsolódunk ki a természetben és jobban érezzük magunkat természetes fényben. A hosszabb nappalok segítségével aktívabban élhetjük életünket. Éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van egészségünkre is.Az óraátállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.
2013. március 30., szombat
Majonézes kukorica saláta
-házi majonéz-ilyenkor érdemes nekiállni és ebből készíteni az alapot (finomabb és olcsóbb)!
-1 nagyobb dobozos tejfölhöz
-1 tk mustár
-fél tk Cayenne bors
-1 tk fehérbors
-2-3 ek citromlé-igazi
-2-3 ek porcukor
-só-ízlés szerint
-1 kk ecet
-szerecsendió-jó pár reszelésnyi- a lényeg!
-2-3 doboz kukorica konzerv
Sült töltelék
jöjjön a receptje -mint ahogy azt már a
LEVESBEN FŐTT TÖLTELÉKnél is leírtam-,
annyi plusszal, hogy 1 csomag sütőport is
a masszához keverek.
-6 db száraz zsemlét vízbe áztatok és kinyomkodom, ehhez
-2 nagyobb fej vöröshagymát apróra vágok, zsíron, vagy olajon dinsztelem, a tűzről levéve belekeverek
-1 nagy csokor apróra vágott petrezselymet-langyosra hűtöm az egészet;
-7 egész tojást (ismét egy okosság, de ez Nagyitól: zsemlénként 1 tojással számolunk, de minden 5. zsemle után +1 darabbal /5 zsemle-6 tojás, 10 zsemle-12 tojás/ és így lesz biztos a végeredmény.)
-1 cs sütőport (dr.Oetker-es, 12 gramm-os)
-sót, borsot, ételízesítőt keverek a zsemléhez.
(12 x 18 cm, vagy 10 x 20 cm)
kizsírozok (mangalica zsírral), megszórom zsemlemorzsával, beleöntöm
a masszát és előmelegített sütőben, 180 fokon, légkeveréssel,
25 perc alatt megsütöm.
(A sütő alkalmatosságot csak 3/4 részig töltsük meg,
hogy legyen elég helye emelkedni.)
(tepsiben), több idő lehet a sütés is-mindenképpen nézzük meg
egy fapálcával, hogy átsült -e a közepe is!
és csak így lehet szépen szeletelni.
már tudunk enni belőle reggelire.)
2013. március 29., péntek
Őzgerinc
Bár Ő (és általa mi is) babapiskótával
készítette, de remélem így is elnyerem
a tetszését
...csak mert az egyik az Övé lesz! :)
-25 dkg porcukor
-25 dkg Ráma
-5 dkg kakaópor
-2 dl víz
-25 dkg darált háztartási keksz
-25 dkg durvára vágott háztartási keksz
-5 cl rum, méghozzá a saját aromámból, így lesz benne plusz íz is
+porszívó
legyen apróra vágva, mert gyorsan fogják követni
egymást az események. :)
a tűzre teszem, ha már minden el/felolvadt, belekeverem
a fél zacskónyi darált kekszet, az aromámat és a másik
fél zacskó, kisebb darabokra vagdosott kekszet is.
a formát, úgy öntsük bele a masszát és éjszakára tegyük
hideg helyre a sütinket.