2013. március 31., vasárnap

Óraátállítás

Március 31-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órákat.
   Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában jobb lesz a nyári időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a télnek és jönnek a meleg, napsütötte, örömökkel teli nyári hónapok. 
   Az óraátállítás célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban megoszlanak a vélemények az óraátállítás szükségességéről.
    Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.                              Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. 
   A vélemények ma már megoszlanak óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energia fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani.

Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
   Szombatról vasárnapra virradóra hajnal 2 órakor 3 órára kell átállítani az órákat, tehát a nyári időszámításnak megfelelően egy órával előre.
   Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.
A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le eddig pontosan és egyre inkább úgy néz ki, hogy senki nem is fogja, mivel az óraátállítás közvetlen a gazdaságra gyakorolt hatásai nem mérhetőek és nem bizonyíthatóak közvetlenül.

   Az óraátállításnak azonban vannak más emberibb hatásai is, amiket ráadásul mindenki a saját bőrén is megtapasztalhat. Nyáron szívesebben kapcsolódunk ki a természetben és jobban érezzük magunkat természetes fényben. A hosszabb nappalok segítségével aktívabban élhetjük életünket. Éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van egészségünkre is.
   Az óraátállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése